A miniszter hozzátette, hogy a beruházások volumene 2013 és 2018 között 17 százalékkal bővült. A beruházások növekedési üteme 2019 első felében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison. Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően, 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019. első felében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal nőtt - húzta alá.
Nagy István előadásában ismertette, hogy a mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019. második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogram fix konstrukción belül a mezőgazdaság részesedése közel 25 százalék. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése 20 százalékos volt. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentőségű az Európai Unióban (EU), 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerrel, miközben a kapcsolódó ágazatokkal együtt 44 millió munkahelyet tart fenn. A magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint uniós és nemzeti támogatásban részesül, ezen felül a kormány az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 300 milliárd forintot biztosít 2020-ig - fűzte hozzá. A miniszter szerint a hatékonyság és a versenyképesség a biztosítéka annak, hogy a magyar agrárium a jövőben is az európai mezőgazdaság élvonalához tartozzon. Ezt a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban átfogó intézkedésekkel, az egymással szoros kapcsolatban álló ágazatok párhuzamos fejlesztésével kell növelni.
Az elmúlt kilenc év komoly eredményeket hozott a miniszter elmondása szerint, a magyar mezőgazdaság termelékenysége uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött. A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával bővült. Ez a növekedés Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban - hívta fel a figyelmet. Nagy István rámutatott: a kormány célja, hogy Magyarország teljesítse a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, ugyanakkor nem lehet többet kérni a magyar gazdáktól, kevesebb támogatásért. Aggasztó a beruházási támogatásokat biztosító vidékfejlesztési források drasztikus csökkentésének felvetése - emelte ki, leszögezve, "életbevágó, hogy egyensúly legyen a környezeti és klímavédelmi célok, valamint a versenyképesség szempontjai között". Elmondta, hogy a támogatások mellett az agrárgazdaság finanszírozásának másik kulcseleme az ágazat igényeihez igazított, kedvezményes hitelezési rendszer kialakulásának ösztönzése. Ilyen a szeptember végén indított, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program, amelyben 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosít az agrártárca 80 százalékos mértékű kamattámogatást.
A miniszter említést tett arról, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal együttműködve az agrártárca a vállalkozások hitelhez jutását is segíti. Szintén a beruházások élénkítését célozza a lízingdíj támogatási program, valamint támogatják az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt. Nagy István előadásában kiemelte, hogy a magyar agrárium még jelentős tartalékokkal rendelkezik. A termelékenység további növekedéséhez szükség van a technológia modernizálást elősegítő beruházásokra. A hazai agrárgazdaság korszakváltását Magyarország Digitális Agrár Stratégiája segíti. Az agrárdigitalizációval párhuzamosan nemzedékváltást is sürget a gazdatársadalom jelenlegi korösszetétele, ezért a tárca kiemelt figyelmet fordít az agrár-szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésére - sorolta az agrárminiszter.
MTI
