Milyen szempontok alapján választották ki, mely területeken írják ki jövőre a pályázatokat? Melyek a kiemelt területek?
Az előzményekről azért érdemes elmondani, Európában egyedülálló módon a magyar kormány úgy döntött, hogy a jelenlegi kihívások – a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az elhibázott szankciók, a tavalyi történelmi léptékű aszály, és az ukrán gabona vámmentessége – közepette is a lehető legnagyobb, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozással támogatja a hazai gazdálkodókat. Ez módot ad a magyar mezőgazdaság modernizálására és versenyképességének növelésére. Hangsúlyoznám, hogy ezek a kihívások egyben lehetőséget is hordoznak magukban, mégpedig arra, hogy 21. századi, modern, versenyképes mezőgazdaságot építsünk, továbbá a finanszírozás előremutatóan járuljon hozzá környezetünk minőségének a hatékonyabb megőrzéséhez is. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar mezőgazdaság újjászületésének pillanatában vagyunk. A pályázatok megalkotásánál a fontos szempont a hozzáadott érték növelése a mezőgazdaságban, a jövedelmezőség és versenyképesség erősítése. Az új támogatási rendszer keretében több, a KAP Stratégiai Tervvel összhangban lévő új intézkedést és támogatási formát választottunk ki. A 69 felhívásból álló 2024-es pályázati menetrendet, mely 69 felhívásból áll, a korábbi gyakorlattal ellentétben előzetesen közzé tesszük a tervezhetőség és a kiszámíthatóság érdekében. Az év elején elsősorban az erdőgazdálkodási és zöld célú pályázatokat hirdetjük meg, amelyek hosszútávú hatásúak. Ezt követően pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat célzó felhívások következnek. A termőföld értékének megőrzése is rendkívül fontos, így érkeznek majd a földhasználattal kapcsolatos pályázatok is.
Beruházásokra, illetve zöld célokra milyen összeget terveznek fordítani? Ezeken a területeken mik a prioritások?
A 2027-ig rendelkezésünkre álló 2900 milliárd forintból legalább 1500 milliárdot gazdaságélénkítésre, 1000 milliárdot pedig zöld célokra szánunk. Fontos, hogy a támogatások folyamatosak és jól tervezhetőek legyenek a gazdálkodók számára. Az építőipar túlterheltségének elkerülése és a költségek mérséklése érdekében nem egyszerre tervezzük felhasználni az összes forrást, a támogatási kérelmek benyújtására így a következő években is lehetőség lesz. A források az ültetvénytelepítést, a növényházak létesítését, az állattenyésztési telepek modernizálását, az új telepek építését, a takarmányszárítók és -feldolgozók létesítését, valamint az ehhez kapcsolódó energetikai fejlesztések megvalósítását segítik. A precíziós gazdálkodást támogató pályázatok 2024 második felében jelennek meg majd. Erőfeszítéseinknek köszönhetően már most is jelentős fejlesztések valósulhattak meg. Számtalan példával is élhetnék, ám most kiemelném az utóbbi napok egyik sikertörténetét, a Gyermelyi Élelmiszeripari Zrt. projektjét, amellyel nemzetgazdasági léptékben is jelentősnek mondható új gabonatisztító és -tároló technológiai kapacitás jött létre. Az immár 70 éves múltra visszatekintő cégcsoport beruházása is mutatja, hogy a hagyományok megőrzése mellett a folyamatos innováció és fejlesztés elengedhetetlen.
Az új támogatási intézkedések és célkitűzések hatásait már a következő néhány évben érezni fogjuk. Fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük és értékeljük azokat a kormányzati és szakmai szinten egyaránt. Közben persze nem tévesztjük el a fő célt, mégpedig a magyar vidék élhetőségének fejlesztését, a magyar lakosság számára megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer biztosítását, hogy hazánk hosszú távon is biztonságos és békés hely maradjon Európa szívében.
A teljes cikket a vg.hu oldalon találják.
