– Hogyan értékeli a Fidesz helyzetét a többi párthoz képest: tudtak növekedni 2018 óta?
– A ciklus közepén jellemzően a kormányzó pártoknak a legalacsonyabb a támogatottsága. Ha ez a mélypont, az megtisztelő, mert az emberek töretlen bizalmát mutatja. Soha nem voltunk ilyen magasan a közvélemény-kutatások szerint. De ahogy Kovács László mondta: „Nem közvélemény-kutatást, hanem választást akarunk nyerni.” Hiszek abban, hogy jó kormányzással, az emberek érdekében hozott döntésekkel, a véleményük, javaslataik megkérdezésével és azok beépítésével lehet csak sikeres országot építeni. Azt is gondolom, a közvetlen, személyes politizálásnak sosem fog elmúlni a varázsa. A pártszervezet is csak akkor működhet jól, ha minden településen, minden városrészben, minden utcában vagy háztömbben van egy emberünk, akit úgy ismernek, hogy ő a fideszes. És persze van esetleg a polgármester, a helyi képviselő is. Ha jól gondolom, a mi dolgunk az, hogy az emberek érdekét szolgáljuk, hogy tudják, mi elfogadjuk a véleményüket, akkor is, ha úgy érzik, valamit rosszul csinálunk. Jó néhány döntést meg lehet hozni közvélemény-kutatásokra alapozva, de a választókkal való személyes kapcsolattartás nagyon fontos, és ebben, meggyőződésem, erős a Fidesz. Az ellenzék pedig pont az ellenkezőjét csinálja: leépíti a pártszervezeteit, a tagságot és virtuális kapcsolatokat tart fenn. Mindezt Gyurcsány kottája alapján.
– Mit jelent ez a számok nyelvén?
– Megközelítőleg 35 ezer tagja van a Fidesznek, szerintem Gyurcsányék nincsenek 10 ezernél többen. A Jobbik már nem mer taggyűlést összehívni, mert akkora a feszültség a párton belül. Nyilvánvalóan ez egy tudatos stratégia, felszámolni, lenullázni az egykor jobb időket látott pártokat és tagságait. Nekem meggyőződésem, hogy köttetett egy háttéralku Jakab Péter, a Jobbik, és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke között. Ha az országgyűlési választások kezdetéig lenullázzák a szervezeteiket (valóra váltják Gyurcsány álmát), cserébe néhány emberüket be fogják vinni az Országgyűlésbe. Mi ez, ha nem árulás?
– A kampányok során fontos feladat hárul önre. Érez felelősséget az önkormányzati választáson elért eredményért?
– Bizonyára meglepő, amit mondok, de a 2019-es önkormányzati választáson sok esetben jobban szerepeltünk, mint az előzőn. Ez tény, a számok is ezt támasztják alá. Néhányan az ellenzéki oldalon úgy beszélnek a tavalyi önkormányzati voksolásról, mintha a Fidesz vereséget szenvedett volna, ezzel szemben az igazság az, hogy minden megyei közgyűlésben megszereztük a többséget. Még egyszer megjegyzem, minden megyei közgyűlésben. És a megyei jogú városok többsége is a miénk. Persze elvesztettük Budapestet, ami nekem, pestiként, különösen fájó veszteség, de a kerületi polgármestereink nagy része egyébként több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt. Láng Zsolt például a II. kerületben több mint hatszázzal tudta növelni a szavazói számát, igaz, ez mégis kevés lett. Ez az adat azt jelenti, hogy ezek az emberek, ideértve Láng Zsoltot is, jó munkát végeztek, ezt visszaigazolták a választók. A változás alapvetően strukturális. Olyan abszurd helyzet állt elő, amit a történelem során még nemigen láthattunk: a szélsőbaltól a szélsőjobbig összefogtak ellenünk, és ezért tudtak néhány helyen győzni.
– Mi a helyzet azokon a Budapesten kívüli településeken, ahol az ellenzéki koalíció nyert?
– A kérdés az, hogy vajon nyertek-e volna, ha elmondják, és azzal kampányolnak, hogy „az lesz az első dolgom, hogy megemelem a kollégáim fizetését”? Képzeljük el az óriásplakátokat, amin ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek. Vajon ezek után megválasztották volna őket? Pécs újdonsült polgármesterét korábban Tarlós István alkalmazta. Tisztában volt vele, hogy baloldali ember, mégis, ettől függetlenül, együtt dolgozott vele. Majd amikor megválasztották Pécsen polgármesternek, egy hét alatt kirúgott ötven embert a hivatalból, állítólag azért, mert a jobboldali városvezetéshez kötődtek. A pécsi polgármester antidemokratikus módon a helyi ellenzék hozzászólási jogát megcsorbította a képviselő-testületi üléseken. Gondoljunk bele, mi történt volna, ha Karácsony elárulja, hogy öt főpolgármester-helyettest fog választani, negyvenegy szakértője lesz a városházán és egysávosítja a nagykörutat? Továbbmegyek, ha elmondták volna, hogy 700-800 forint lesz egy óra parkolás Budapest belvárosában? Vagy Miskolcon azt kommunikálták volna, hogy egy év alatt csődközelbe sodorják a várost, megemelik a tömegközlekedés árát, akkor nyertek volna? Én úgy gondolom, becsapták a választókat.
– Karácsony győzelmének másnapján a kampányát végigtoló Index.hu-n megjelent egy cikk, amely szerint Karácsony programja kivitelezhetetlen. Apropó, Index. Ha valaki, akkor ön biztos tudja, hogy mi volt a Fidesz vagy a kormány szerepe a portál bedöntésében.
– Nézze, szerintem az a kérdés, hogy a magyar baloldalon ki és milyen szerepet játszott ebben a történetben. Az mindenesetre jól látszik, hogy a baloldal szerint a sajtó csak akkor szabad, ha minden az övék. 2002-ben a polgári oldalnak csak egy napi- és egy hetilapja volt, ezeken kívül nem volt semmi más. Minden a liberálisok kezében volt. Értve ezalatt az elektronikus médiumokat, a kereskedelmi televíziókat és az írott sajtót is. Érdekes, hogy akkor nem volt problémájuk a sajtószabadsággal. Nemrég Szily László, a 444 újságírója arról beszélt, hogy Bajnai személyesen, kézi vezérléssel irányította az Indexet. Akkor nem csorbult az Index függetlensége? Brüsszelnek akkor nem kellett volna megszólalnia? Ez az internetes portál kiszolgált már mindenkit: először az SZDSZ-t, aztán az MSZP-t, majd Gyurcsányt, Bajnait, Simicskát, aztán tisztára mosdatták Vona Gábort. A nemrég távozott vezérkar pedig napi kapcsolatban állt a Gyurcsány családdal, mondja, milyen függetlenségről beszélnek? Az Index-ügy, az újságírók felmondása és a lap bedöntése pedig szerintem egy előre megtervezett akció: a főszereplők pontosan tudták, hogy hova akarják kifuttatni ezt a történetet. Keresték a konfliktust, a szakítás lehetőségét. Az egész rivalizálás a baloldali online újságok között, ami nem szól másról, mint a politikai hatalom megszerzéséről és a pénzről.
– Az ön nevét előszeretettel emlegetik bizonyos listák kapcsán. Ám ha az ellenzék esetében megnézzük, hogy az elmúlt években folytatott aláírásgyűjtések során hova vándoroltak a személyes adatok, akkor különböző cégeken keresztül Gyurcsány embereinek a neve vetődik fel.
– Én híve vagyok annak, hogy a törvények betartása mellett a lehető legtöbbször kérjük ki közvetlenül az emberek véleményét. De azt látom, hogy a baloldal nem tartja be a törvényi előírásokat. Ha mondhatok egy konkrétumot, egy csomó adatot kivisznek az Egyesült Államokba, ami felháborító és egyben törvénytelen. A jobboldal szempontjából azonban van egy ennél sokkal fontosabb kérdés: közösségi média nélkül nem fogunk választást nyerni. Végignéztem az adatokat néhány hónapra visszamenőleg, és azok azt mutatják, hogy a pártok versenyében jól állunk. De amikor a baloldali online média–jobboldali online média összevetésére kerül sor, akkor ott bizony jelentős hátrányban vagyunk. És van ezen túl egy rendkívül fontos feladat: a jobboldali közösségnek az online térben is meg kell szólalnia. Régen a mozgósításról azt mondták, hogy az lehetetlen, hogy mi polgári, jobboldali, keresztény emberek bekopogtassunk az ajtókon, felhívjunk mindenkit, elvigyünk a „hátunkon” minden választót a szavazófülkéig. Többször is bizonyítottuk, hogy meg lehet oldani. No, ezt kell megtennünk az internet világában is.
– Emellett a kormány is igyekszik eljutni az emberekhez a nemzeti konzultáció révén. Ez már a kilencedik konzultáció, le lehet vonni új tanulságokat?
– A mostani konzultáció esetében is bebizonyosodott az, ami hosszú évek óta jellemző: az ellenzék mindig, mindent támad, ami a kormány és az emberek közötti közvetlen párbeszédet szolgálja. Ez nem újdonság, annak ellenére, hogy a kormányzat migrációs kérdésekben kiváló munkát végzett az emberek véleményével összhangban. Az ellenzék ezt végig támadta. Ezúttal a koronavírus-járvány és a válságkezelés kapcsán szeretnénk megkérdezni az emberek véleményét, és az ellenzék ismét arról beszél: „ez egy hülyeség”. Minden eszközzel és módon próbálják meggátolni a kezdeményezést, semmitől nem riadnak vissza. Láthatóan sikertelenül, hiszen a számok önmagukért beszélnek, eddig már egymillió-négyszázezer ember küldte vissza vagy töltötte ki az interneten a kérdőívet. Köszönet mindenkinek, aki vette a fáradságot és elmondta a véleményét. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a többség egyetért a válságkezeléssel. Magyarország, és ez óriási dolog, jól kezelte a vírushelyzetet, európai szinten is alacsony maradt a megbetegedések száma. Az ellenzék azonban itt is eltávolodott a valóságtól: egy ideig az volt a téma, hogy lesz-e elég lélegeztetőgép. Most már az a téma, hogy túl sok van. Nincs egy nemzeti minimum, képtelenek rá, még akkor sem, ha emberéletekről van szó.
– Tragikus módon az idén elhunyt Koncz Ferenc fideszes képviselő. Hogyan érintette ez a veszteség önt és a pártot?
– Engem személy szerint is megrázott Feri elvesztése. Ő olyan ember volt, akiben a legnehezebb pillanatokban is meg lehetett bízni, aki rendkívül őszinte volt, aki rengeteget dolgozott a saját körzetéért. Barátok voltunk, harcostársak. Nagyon jó édesapa is volt, elkötelezetten szerette a családját. A lánya, Zsófi beleszületett a politikába, gyerekkora óta járta a körzetet az édesapjával. Okos, szorgalmas, két nyelven beszél, jó hazafi, ráadásul mindössze harmincéves. Ő az, aki tovább tudja vinni az édesapja örökségét, megtisztelő számunkra, hogy vállalta a jelölést.
– Politikai szerepvállalása mellett ön a Fradi elnöke is: hol tart a Fradiváros-fejlesztés?
– A projekttel azért vártunk idáig, mert sok hónapos tárgyalássorozatot követően most vált nyilvánvalóvá, hogy a kézilabdacsarnokot mi fogjuk üzemeltetni, így nem a Fradiváros ingatlanfejlesztésén belül kell egy nagy csarnokot építenünk. A tervek készen állnak, lebontottunk mindent az építkezésre kiszemelt területen és az előkészítést befejeztük, így ősszel ki lehet írni a közbeszerzést.
– A legtöbb figyelem a felnőtt férfi-labdarúgócsapatra vetül, amely idén is a Bajnokok Ligájában indul, viszont arányaiban egyre kevesebb a magyar játékos a gárdában.
– Azt a célt tűztük ki, hogy legalább 4-5 magyar játékos legyen a kezdőcsapatban, de érdemes hozzátenni: a Ferencvárosnak nemzetközi szinten is helyt kell állnia, és az nem fog menni egyelőre csak magyar játékosokkal. Ilyen szempontból nehéz dolgunk van. A Ferencvárosban óriási nyomás van a játékosokon, vannak, akik ezt nem bírják, és ez kihat a teljesítményükre. Az idei év gólkirálya Radó András volt, aki a Fradiban futballozott, ám nálunk nem tudta hozni ezt a formáját. Igyekszünk behozni a fiatalokat, Csontos Dominik és Csonka Bandi – egy 17 éves belső védő és egy U21-es védekező középpályás – is kint volt velünk az edzőtáborban. De említhetném Katona Bálintot, aki a csatár mögött játszik, és 17 évesen minden tehetség megvan benne, hogy nagy labdarúgó legyen, illetve a Zalaegerszegnek kölcsönadott Szánthó Regőt is.
– Kiderült, hogy ki lesz a Ferencváros ellenfele a BL-ben, mit gondol az esélyekről?
– A futballnak vannak törvényszerűségei. Ha nagyfiúvá akarsz válni, akkor erőn felül kell teljesítened. Olyan még nem volt a nemzetközi futballban, hogy valaki az oldalajtón besunnyogva csodát tegyen. Ki kell verni a svéd bajnokot, utána szembejön velünk a skót Celtic vagy az izlandi KR Reykjavík. Tavaly óta erősödött a csapatunk, amikor is az Európa Liga-továbbjutásért szoros meccset játszottunk az egy nyár alatt hatalmasat változó bolgár Ludogorec ellen.
