– Mától szigorodnak a járványügyi szabályok, az ezeket megszegők figyelmeztetések helyett büntetésekre számíthatnak, de akár még egy-egy vendéglátóhelyet is bezárhatnak. Miért döntöttek a szigorítás mellett?
– Mától új szakaszba lépünk, a hatóságok nagyobb szigorral tartatják be a szabályokat. Csak a lehető legnagyobb fegyelmezettséggel csillapíthatjuk le a második hullámot. Csakúgy, mint korábban, az ilyen döntések minden esetben a járványügyi szakemberek véleményén és javaslatain alapulnak.
– Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban úgy nyilatkozott, december-januárban meglehet a koronavírus elleni oltás, és áprilisban vége lehet a járványnak.
– Hadd pontosítsak: a kormányfő azt mondta, hogy áprilisban állhat majd rendelkezésre nagy tömegben az oltóanyag. Így áprilistól lehet majd lehetőségünk arra, hogy megszabaduljunk a koronavírustól. Az operatív törzs már utasítást kapott az átoltási terv elkészítésére, először a krónikus betegek és a leginkább veszélyeztetett idősek kaphatják meg a vakcinát.
– Milyen új járványügyi szabályok várhatók az e heti kormányülésen a nemrég bevezetett szigorítások mellett?
– Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de nem számíthatunk lazító intézkedésekre olyan időszakban, amikor Európa-szerte tombol a járvány. Egyébként egyetértek Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével, szerintem is nagyobb szigorral kell fellépni azon üzemeltetők ellen, akik nem tartatják be a szabályokat.
– 2021-től 80, 2022-től és 2023-től további 20-20 százalékkal emelkedik az orvosok bére. A járvány ösztönözte a bértábla-növekedést, vagy ez már régóta fennálló tartozás volt az állam részéről?
– Az orvosi béremelés nem most kezdődött, a mostani bejelentés csak még magasabb szintre emelte azt. Épp ennyire fontos, hogy a baloldali hisztériakeltéssel szemben az ápolói béremelés is zajlik. A januári 14 százalékos után november 1-jétől újabb 20 százalékos emelést kapnak az ápolók, több hullámban pedig összesen 72 százalékot. Reményeink szerint ez a megbecsülés érezhető jele a frontvonalban dolgozók számára.
– Egy hete önnek adott igazat a Kúria Czeglédy Csabával szemben, miután diákok és nyugdíjasok megkárosítójának nevezte őt. Tavaly viszont a 6,2 milliárd forintos költségvetési csalás gyanúja miatt megvádolt Czeglédy nyert pert a köztévével szemben, ugyanabban a kérdésben. Mi lehet az oka annak, hogy ennyire eltérő ítélet született?
– Nem szeretném ezt különösebben elemezni, inkább csak örülök annak, hogy végül így döntött a bíróság. Mégiscsak abszurd, hogy az adóbűnöző Czeglédy Csaba indított pert jó hírnév megsértése miatt. Mindezt azok után, hogy már vádat is emeltek ellene és kényszerintézkedésként még börtönbe is kellett vonulnia. Utólag is nagyon helyesnek tartom a parlament döntését a kártalanításról. Tudjuk, hogy több száz embert kellett kártalanítani ebben az ügyben. Mindent elmond a magyarországi baloldal morális állapotáról, hogy egy ilyen embert indítottak jelöltjüknek a legutóbbi európai parlamenti választáson, és nem zárnám ki azt, hogy 2022-ben, az országgyűlési választáson is futtatják majd.
– Ugyanakkor a balliberális sajtó magatartása is árulkodó: míg a tavalyi bírósági ítéletkor örömtüzeket gyújtott az ellenzéki média, most síri csend honol.
– Még ha csak ebben az ügyben hallgatnának a véleményvezérek! Hallgatnak akkor is, amikor Gyurcsány Ferenc a szeretetről szónokol a 2006-os rendőrattak évfordulóján, miközben a bocsánatkérés tizennégy év után is elmaradt. Hallgatnak, amikor jobboldali szavazókat neveznek patkánynak vagy éppen agymosottnak. És hallgatnak akkor is, amikor Dobrev Klára olcsónak és tanulatlannak nevezi a magyar munkavállalókat. Ebből is látszik, hogy a magyarok jelentős részére nem alkalmazzák azt a toleranciát, amit egyébként úton-útfélen követelnek.
– Csendben maradtak akkor is, amikor a momentumos Donáth Anna beismerte, hogy az európai politikusok a Magyarországról érkező ellenzéki nyilatkozatok alapján értelmezték tévesen a jogszabályt, miközben szó sem volt arról, hogy a magyar kormány a járvány első hulláma alatt teljhatalmat kapott volna.
– Abban semmi új nincs, hogy a baloldal rendszerszintű lejárató kampányt folytat Magyarország ellen: többezres listára küldtek lejárató körleveleket, Magyarországot mószeroló konferenciákon szónokolnak, név nélküli vagy névvel vállalt feljelentéseket tesznek hazánk ellen. Most lebuktak egy terebélyes hazugsággal, mert azt mondták: nem volt egyeztetés Věra Jourovával, az Európai Bizottság alelnökével. Közben meg máshol azzal kérkedtek, hogy rendszeresen egyeztettek vele. Az ilyen esetek mutatják meg igazán azt, hogy egy politikusnak a saját hazája a fontosabb vagy a személyes hatalmi ambíciói. Az ő esetükben mindig az utóbbi. De hogy miért kell román pártnak kampányolni (ezt tette Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, amikor ősszel a román USR nevű liberális párt támogatására buzdított – a szerző), ha a magyar pártok is indulnak Erdélyben, azt még ebből a logikából sem tudom levezetni, egyszerűen nem értem.
A teljes Magyar Nemzet-interjú IDE kattintva olvasható.
