A Hvg.hu a birtokába jutott bizottsági jelentéstervezetre hivatkozva azt írja: a jogászokból álló testület egyik legfontosabb ajánlása a magyar kormány számára, hogy ne lehessen egyharmados kisebbséggel megakadályozni egy új főügyész megválasztását. Véleményük szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy kilenc év után, ha nem sikerül kétharmaddal megválasztani az utódot, a főügyész korlátlan ideig megtarthatja mandátumát.
A testület szerint ugyanez a probléma az Országos Bírósági Hivatal elnökének mandátumával is. A Velencei Bizottság azt is kifogásolja, hogy a hatályos jogszabályok nem fogalmaznak elég egyértelműen az Alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban. A testület állásfoglalásait várhatóan az Európai Bizottság is figyelembe veszi majd Magyarországgal szemben.
A magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott márciusi álláspontjában a Velencei Bizottság annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak. Ismert, 2012 januárjában az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, ezek egyike a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozással kapcsolatos. A hétfőn ismét módosított médiatörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland még május 15-én azt mondta, a magyar fél által tervbe vett módosítások „többé-kevésbé” választ adnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályokra. Az Alkotmánybíróság decemberi határozatának megfelelően május 11-én a közigazgatási és igazságügyi miniszter beterjesztette a médiaszabályozás módosítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek. Ennek értelmében módosulnak az informátor védelmére vonatkozó rendelkezések, és új fejezet születik a média- és hírközlési biztosra vonatkozóan. |
Navracsics Tibor miniszter még április végén a hazánkkal kapcsolatos aggályokról úgy vélekedett, egy olyan nagy intézményi átalakítás, mint a magyar, tálcán kínálta a lehetőséget a vitákra, azonban úgy tűnik, a Magyarországgal szembeni vádak elporlanak, és csak technikai jellegű kérdések maradnak.