Egy Budapestet ábrázoló érmét, egy fiola olajat a Mol algyői gyárából és egy műanyag granulátumot is elhelyezett Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mol Campus alapkőletételén a Kopaszi-öbölben.
„Hol szeretnének a legtöbben dolgozni? 120 méteren, vagy közel a 120 méterhez, ahol a panoráma a legszebb. Onnan egész Budapestet lehet látni, és ezt a panorámát nem lehet elfelejteni. Épp ezért itt nem lesznek munkahelyek” – fogalmazott a Mol elnök-vezérigazgatója, aki az avatáson egy drón felvételének a segítségével mutatta be, hogy milyen látványban lesz része a látogatóknak majd a Mol új központjának tetejéről.
Az új központ 86 ezer négyzetméteres lesz, és 2500 munkaállomást fognak kialakítani benne. A tervek szerint a Mol 2021-ig 800 milliárd forintos beruházást tervez Magyarországon, ennek rész a Mol magasház megépítése is.
„Közép-Európa leginnovatívabb környezetét próbáljuk létrehozni, amely nemcsak a magyar tehetségeknek lesz vonzó, hanem a régió legjobbjait is ide fogja hozni, nemzetközi szinten is versenyképes, attraktív központot építünk Budapesten. A MOL Campus tekintetében nem kötünk kompromisszumot sem a funkciónalitás, sem a fenntarthatóság tekintetében. Mert a jó nem elég jó, mi a legjobbat akarjuk megépíteni” – emelte ki Hernádi Zsolt.
A Mol első embere arról is beszélt, hogy a tervek szerint az olajipari cég jelenlegi székházát kollégiummá fogják átalakítani.
„A városfejlesztéshez elengedhetetlen a hagyománytisztelet, de ugyanakkor teremtő fantáziára, rendhagyó gondolkodásra is szükség lehet” – erről már a főpolgármester beszélt. Tarlós István az avatáson azt mondta, hogy szerinte a múlt értékeinek védelme és a jövő városépítési koncepciójának támogatása nem oltja ki egymást.
„A Mol Campus Budapest világörökségi részeitől messze helyezkedik el, így a javasolt, némely közösségek által vitatott toronyház nem kerül vizuális konfliktusba a domborzattal. Az épület körül formálódó viták legalább annyira politikai, mint szakmai indíttatásúak. Nem vagyok a magasházak szószolója, de szakértők szerint a magasházak jelek, amire szükség van egy nagyvárosban” – tette hozzá Tarlós István.
A főpolgármester az átadón bejelentette, hogy Budapest fejlődés érdekében a főváros 2020 és 2030 közötti fejlesztési terveiben az építési magassághatárok felülvizsgálatára fog javaslatot tenni.