Gyertyát gyújt ez a család hozzátartozójuk sírjánál a budapesti Fiumei úti sírkertben. Mindenszentek és halottak napján ezrek keresik fel a temetőket, virágot, koszorút visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak.
A néprajzkutató szerint a két világháború miatt vált ilyen fontossá a halál és a halottak az emberek számára. Tátrai Zsuzsanna azt mondta: korábban sok hiedelem is társult a két ünnephez.
"Úgy tartja a hagyomány, hogy ezekben a napokban a halottak hazajárnak és ezért számukra teríteni szoktak, az asztalra tányért, kenyeret, vizet tesznek. És nagyon érdekes az, hogy az ember számára ez a kettősség, hogy szeretne a halottaival találkozni, de szeretné őket távolt tartani is, az otthontól. Kivilágították a házat, hogy amíg a temetőben vannak, a halott, ha hazamegy, körülnézhessen. Ugyanakkor pedig a temető kapujában a koldusokat, szegényeket kínálták meg kenyérrel"
- mondta Tátrai Zsuzsanna, néprajzkutató.
A katolikus egyház mindenszentek napján azokra emlékezik, akik az Isten közelében vannak, azaz szentek lettek - mondta a Budapest-Újlaki Sarlós Boldogasszony templom plébánosa. Beran Ferenc szerint bárki szentté válhat.
"A hétköznapi munka elvégzésével. Mindnyájunknak van küldetése. Lehet, hogy valakinek látványosabb a küldetése, van, akinek kevésbé látványos. Édesanya, aki neveli otthon a gyermekeit, az úgy válik szentté, hogy ezt komolyan veszi. Az az ember, aki reggel elmegy dolgozni, megküzd a munkáért és az ottani munkáért, vagy lehet, hogy el sem megy, hanem otthon végzi a munkát, az utóbbi időben küszködve, vergődve, nehézségek között, az számára a szentté válásnak az útja, tehát ne képzeljünk nagy dolgokat! Az hétköznapi életünkben kell szetté válni"
- fogalmazott Beran Ferenc, plébános.
Halottak napján, november 2-án pedig az egyház imádkozik azokért, akik még nem jutottak az Isten közelébe, hanem bűneiktől való tisztulás fázisában, azaz a tisztítótűzben vannak.
HírTV