A mosonmagyaróvári Karolina Kórház is bekerült azon intézmények közé, amelyek májustól állami fenntartásba kerülnek. A minisztérium által benyújtott törvénytervezet 55 intézményt nevesít. A legtöbbet (hatot) Komárom-Esztergom megyében vesz át az állam. Nemcsak az ingatlanok kerülnek az államhoz, az intézmények adóssága és az eszközállomány is, még akkor is, ha különböző műszerek korábban alapítványi tulajdonban voltak.
– Ha ezek az intézmények állami kézbe kerülnek az nem azt jelenti, hogy az alapítványok jogosultsága megszűnik. Ezeket a szervezeteket azért hozták létre, hogy olyan eszközöket adjanak, amelyeket a fenntartó nem tudott bevinni közvetlenül a gyógyításba. Az állam ezt a szerepet átveszi, amelynek több oka van, egyrészt koncentrálni kell az erőforrásokat, továbbá integrálni és centralizálni kell az irányítást – mondta a HírTV-nek Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke azt sem kifogásolja, hogy például uniós fejlesztésekhez szükséges önkormányzati önerőt nem fizeti vissza a településeknek az állam. Schmidt Jenő az önkormányzatok kompenzálása helyett az egészségügyi ellátási rendszer államosítását folytatná.
Az egészségügyi közgazdász, Sinkó Eszter szerint a tulajdonosváltással hatékonyabbá válhat a gyógyítás, de az intézmények finanszírozását az államnak kell kezelnie. „A közös beszerzésekkel és funkciókkal spórolni lehet a rendszeren, de az önkormányzatok által tulajdonosként beadott forrásokat elő kell teremtenie a kormányzatnak. Amíg az egyik oldalon 20–30 milliárdos megtakarítás is lehet, a másikon 70-80 milliárdos mínusz.”
A javaslat alapján az egészségügyi vezetőket továbbfoglalkoztatják. Arról, hogy melyik kórházban milyen ellátások lesznek, júliusig dönt a minisztérium.
