A lapnak egy, a fővárosi zöldfelület-fenntartásban dolgozó tájépítész szakember korábban úgy fogalmazott:
A fejlesztési tervek nagy része szép látványelem, ám nincs mögötte semmilyen valós konkrétum. Az elmúlt évek statisztikája azonban azt mutatja, hogy a tervezéstől a kivitelezésig hosszú évek telnek el
– mutat rá a korábbi a fővárosi zöldinfrastruktúra-fejlesztésben évtizedek óta dolgozó szakember.
A szakember azt is megjegyezte, hogy a Karácsony elmúlt ötéves ciklusában megvalósult projektek, mint a Pünkösdfürdő Park és a Blaha Lujza tér, mind az előző városvezetés előkészített eredményei, a jelenleginek csak be kellett fejeznie. Az más kérdés, hogy Blaha-beruházást például „lebutították”, így zöld sziget helyett betontenger lett belőle...
Fák nélküli „marketingzöldítés”
Az elültetett fák területén sem teljesített valami jól a főváros az elmúlt években: 24 ezer erdészeti csemete – amit nem lehet közterületi fának minősíteni – mintegy 35-40 százaléka a korábban elültetett, de a szakszerű fenntartások elmaradásai, az öntözések hiánya miatt kiszáradt fák pótlása.
Így alig jön ki 4-5 ezer új darab sorfa, amit elültettek az elmúlt 5 évben. Az előző Tarlós-érában nem nevezték magukat „zöldnek” a város vezetői, mégis ennek a többszörösét ültették – vagyis amit Karácsony Gergely „zöld” várospolitikája igazi kamu.
A tájépítész ennek kapcsán kiemelte:
amit Karácsony Gergely zöldítés néven művelt, az inkább csak egy valós tartalom nélküli, úgynevezett marketingzöldítés, így szerinte érdemi változás nélkül, a küszöbön lévő újabb ciklus sem kecsegtet túl nagy reményekkel.
Méhlegelők helyett gaztenger és kutyagyilkos elszáradt toklászmezők
Bár Karácsony Gergelyék mindig szerették „méhlegelőnek” hívni az elhanyagolt területeket, a valóságban azoknak a többsége elhanyagolt, száraz területek, amelyeknek többsége egyetlen eldobott cigicsikktől is meggyulladhat, majd a szél segítségével átterjedhet az ingatlanokra is.
Az értelmetlen „méhlegelők” nyár közepére rendszeresen teljesen kiégnek. Ilyenkor már nemhogy virágot, de életet se nagyon talál az „éhes beporzó”. A sárguló fűszálak azonban megmaradnak, és mivel nem vágják le, egyre jobban kiszárad az egész terület. A száraz fű nagyon tűzveszélyes környezetet teremt, különösen száraz és meleg időjárás esetén. A felgyülemlő száraz növényi anyag könnyen lángra kap, nagyon jól ég, és gyorsan terjedhet, fenyegetve a házakat, az infrastruktúrát és a természeti környezetet egyaránt. A tűzveszélyt tovább súlyosbítja a szél jelenléte, mivel az égést táplálva fokozhatja a lángokat, vagy az égő fűszálakat könnyen felkaphatja, és új tüzeket indíthat el távoli területeken is. Az ilyen tüzek kezelése bonyolult és veszélyes lehet, és sok erőforrást igényel a tűzoltók részéről. A kutyások és a kisgyerekesek pedig rendszeresen panaszkodnak a „méhlegelőkre”, ahol rengeteg a toklász, amitől megsérülhet gyermek és állat – rendszeresen panaszkodnak a kutyás fórumokon, hogy tömegével viszik állatorvoshoz házi kedvenceiket a gazdik...
Nőtt a légszennyezettség is
Ha ez mind nem lenne elég, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy Karácsony a közlekedési dugókkal tönkrevágta Budapest levegőjét is: a 2022-es adatokhoz képest durván megugrottak a légszennyezettségi adatok tavaly szeptemberben. Ennek az az oka, hogy Váci és Üllői úton a szélső sávokat bicikliúttá alakította, zöld műanyag karókkal leválasztva azokat a forgalomtól. Így az egykoron 6 sávos Üllői út 4 sávosra szűkült. Nyáron főként a sokat tapasztalt taxisok jelezték a főváros felé, hogy az iskolakezdéssel megnövekvő forgalom hatalmas káoszt fog majd a városra szabadítani, és sajnos így is lett.
Karácsony célja az lett volna a kerékpárutakkal, hogy minél több ember válassza a kerékpáros közlekedést, ami csökkentené a környezetszennyezést és jobb lenne a levegő. Az elméleti terv, mint Karácsony Gergelynél általában, a gyakorlatban nagy bajt okozott.
A biciklisávok fájóan kihasználatlanok, azt viszont sikerült elérni, hogy az utak leszűkítésével az iskolakezdéssel hatalmas dugók alakultak ki Budapest-szerte.
Azt pedig nem nehéz megérteni, hogy ha egy autó nem fél óra alatt éri el a célját, hanem a dugók miatt dupla ideig pöfög, akkor jóval magasabb lesz a károsanyag-kibocsátás is. Ezzel szó szerint füstbe ment a világmegváltó terv, és az ellenkezőjét érte el, Karácsony a dugókkal tönkretette Budapest levegőjét.
A teljes cikket a Metropol.hu-n olvashatják.
