Merkely Béla közölte: Magyarországon "békeidőben" ezer koronavírusos beteg számára van meg a kapacitás a lélegeztetésre, de a járvány első hullámában, az észak-olaszországi ellátatlan betegekről szóló híreket látva, a Magyarországra készített matematikai modellek szerinti legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén akár 14 ezer ember egyszerre történő lélegeztetésére lett volna szükség. Ezért indokolt volt a lélegeztetőgépek beszerzése - fejtette ki.
Kiemelte: az egészségügy felkészülésének része, hogy háború, járvány és krízis esetén is megfelelően el kell tudni látni a lakosságot. "Ebben az esetben a krízisprotokoll lép előre", biztosítani kell azt az infrastrukturális hátteret és humánerőforrást, amelyre a legrosszabb forgatókönyv szerint szükség lehet - fogalmazott.
Merkely Béla a stabilan 700 alatti lélegeztetett beteg-számra utalva közölte: "úgy sikerült menedzselni a járvány lefolyását, hogy a békeidőbeli protokolloknak is megfelelünk".
A rektor úgy látja, ha véletlenül elcsúszott volna a járvány kezelése vagy a kezdeti riasztó adatok ténylegesen beigazolódnak, akkor jóval több lélegeztetőgépre lett volna szükség.
"Emlékszünk azokra a képekre, amikor Milánóban a folyosón sírtak az orvosok (...), és amikor az Egyesült Államokban bármit megadtak volna azért, hogy megvegyenek egy lélegeztetőgépet" - fogalmazott.
A lélegeztetőgépek beszerzésekor a döntéshozók ebből indultak ki, nem a mostani "konszolidált helyzetből" - hangsúlyozta. "A helyzet nem könnyű, de konszolidált" - összegzett a Semmelweis Egyetem rektora.
MTI
