2019. október 22.,
kedd, Előd napja

Merkely Béla: Mindenre nyitott orvosokat kell képeznünk

Magyar Nemzet

2019. szeptember 10., kedd 06:57

A kórházaknak sokkal nagyobb bevételük származik kutatásból és innovációból, mint oktatásból és egészségügyi ellátásból — ad magyarázatot Merkely Béla arra, miért is tűzte ki célul, hogy az oktatást egyre inkább az egészségipari innováció felé fordítsa. A Semmelweis Egyetem rektora innováció alatt a gyógyításban valóban használható fejlesztéseket ért, olyat, mint például az éren keresztül végrehajtott szívműtét, amit ma már altatás nélkül is elvégeznek.

– Idén 250 éves a Semmelweis Egyetem, pénteken megnyitották a jubileu­mi tanévet. Miben lesz ez más, mint az eddigiek?

– Ez a tanév mérföldkő. Tavaly, Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóján már kitűztük azokat a célokat, melyek megvalósításán dolgozunk. Az egyik legfontosabb a curriculum reformja, vagyis a tanterv gyakorlatközpontú fejlesztése, amely elsősorban az általános orvosi és a fogorvosi kart érinti. Az egyetemekre általában jellemző, „lassú víz partot mos” tempó helyett máris határozott lépéseket tettünk, és bevezettük a szükséges változtatásokat.

– A változtatások előtt kikérték a hallgatók véleményét?

– Végig egyeztettünk a magyar, német és angol nyelven tanulókkal is: egyöntetűen pozitív visszajelzést adtak, több mint 85 százalékuk támogatta a reform bevezetését. Nemcsak felmenő rendszerben lesz érvényes az új tanterv, hanem minden évfolyamban, az elméleti, a preklinikai és a klinikumi időszakban is. Utóbbinál 2-6 hetes blokkokban fognak gyakorolni a hallgatók: az adott klinikán tutori támogatással, a betegek mellett tanulnak bele a szakmába, ezzel segítve a tankönyvi tudás beépítését a mindennapi gyakorlatba. Legyen szó sebészetről, belgyógyászatról, fül-orr-gégészetről vagy bármilyen egyéb területről: a hallgatók a maga teljességé­ben látnak bele az orvosi hivatásba.

– Az oktatási struktúra ezek szerint több ponton is megváltozik. Kihat a reform az egyetem szemléletmódjára is?

– Tudni kell, hogy az orvostudományi tudás kétévente megduplázódik. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy elejétől a végéig mindent meg akarjunk tanítani a hallgatóknak. Sokkal fontosabb, hogy mindenre nyitott orvosokat képezzünk, akik később a saját szakmájukban el tudják sajátítani azokat a tudáselemeket, amelyek egyébként folyamatosan gyarapodnak, fejlődnek.

– Az egyetem fókuszában álló oktatás, kutatás és gyógyítás hármasa miben fog megújulni?

– Mint ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a jubileumi tanévnyitónkon fogalmazott, a Semmelweis Egyetem mint Közép-Európa legjobb orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézménye jó modellje annak, amit a kormány a felsőoktatási megújítás kulcsának tekint. Hiszen itt intézményen belül adott a mindennapi gyakorlat, a magas színvonalú, a Semmelweis-klinikák által biztosított betegellátás és az oktatók, akik egyben gyakorló szakemberek. Mindezek mellett jelentős célunk, hogy az oktatást egyre inkább az egészségipari innováció felé fordítsuk, ez már a rektori pályázatomban is szerepelt. Számos külföldi példa bizonyítja, hogy a kórházaknak sokkal nagyobb bevétele származik kutatásból és innovációból, mint oktatásból és egészségügyből. Ez azt jelenti, hogy nemcsak meggyógyítjuk a betegeket, hanem folyamatosan kutatjuk és fejlesztjük a gyógyítás lehetőségeit is az innovációkkal. Ezt fogja szolgálni a VIII. kerületben, több egyetem együttműködésé­ben megvalósuló Science Park, illetve a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán létrejövő innovációs kutatási laboratórium, amely a tervek szerint 2020 márciusában nyitja meg kapuit, de a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum is.

– Tudna konkrét példát mondani az innovációkra? Ezek egy laikus számára távolinak és megfoghatatlannak tűnhetnek.

– Pedig nem azok: a gyógyításban valóban használható fejlesztésekről van szó, legyen az akár új műtéti technológia, eszköz vagy gyógyszer. A saját szakterületemről tudok példát hozni: az éren keresztüli, úgynevezett endovaszkuláris szívműtétek is egy innováció eredményeként váltak mindennapi gyakorlattá. Ennek köszönhetően egyszerűbbek, gyorsabbak lettek az operációk, amelyek így kisebb megterheléssel és kevesebb szövődménnyel járnak. Ma már altatás nélküli műtéteket is végzünk, nemritkán a beteggel beszélgetünk egy szívbillentyűcsere közben.

– Szombaton zárult le a Semmelweis legelső nyári egyeteme, amely szintén a jubileumhoz kapcsolódik. Milyen volt ennek a visszhangja?

– Minden eseményre túljelentkezés volt, végül az alapításunk évének megfelelően 1769 főnél húztunk egy limitet. Az első nap a sportot és az orvostudományt igyekeztünk „közös nevezőre” hozni, ami nem is nehéz, hiszen mindkettő csúcsteljesítményt jelent és azt a szemléletmódot, miszerint meg kell dolgozni az eredményért. Itt volt többek között Milák Kristóf, Késely Ajna, Verrasztó Zoltán és Jakabos Zsuzsa, illetve Hosszú Katinka edzője, Petrov Árpád. A sport egyébként is sokkal hangsúlyosabb szerepet fog kapni az egyetem életében, mint eddig: például minden karon a képzés teljes idejére bevezetjük a kötelező testnevelést.

– Valóban megvalósítják az egyetemi társulásokat, amelyekről a közelmúltban cikkezett a sajtó? A Semmelweisnek miért lenne előnyös ez, ha már eleve előkelő helyen szerepel a felsőoktatási rangsorokban?

– Nincs szó egyetlen nagy budapesti egyetemről. Téved, aki azt gondolja, hogy ha több egyetemet összevonnak, akkor az összevont létesítmény feltétlenül előrébb jut a rangsorokban, hiszen méretarányosan vizsgálják az elért eredményeket is, és ezzel a mi fenntartónk tisztában van. Olyan stratégiai együttműködéseket, illetve szövetséget tudunk elképzelni, amelyek valamennyi félnek előnyösek, és nem csak az egyik húzza fel a másikat. Ennek valóban lenne értelme, ilyenre magam is nyitott vagyok. Jelenleg is vannak együttműködések az egyetemek között, arra lehet alapozni. Ahogy említette, valóban évről évre jó helyen szerepelünk a rangsorokban, erősek vagyunk az oktatásban: nyolcszoros a túljelentkezés a német nyelvű képzésünkre, három és félszeres az angolra és négyszeres a magyarra.

– Mérséklődhet nálunk az Európa-szerte tapasztalható szakemberhiány azzal, hogy ennyien választják a Semmelweist?

– Egyértelműen látható ilyen tendencia, ami annak is köszönhető, hogy széles életpályát tudunk nyújtani: a nálunk dolgozók orvosok, kutatók és oktatók is egyben. Nem tudunk annyit fizetni, mint egy nyugat-európai egészségügyi intézmény, de a Semmelweis színvonala és a továbbfejlődési lehetőségek miatt a kollégák itthon maradnak. A szakdolgozóhiány jelentősebb, de ettől az évtől ennek a csökkentésére is nagyobb figyelmet fordítunk: bekapcsolódunk a középfokú szakdolgozói képzésbe, hiszen négy szakiskolának lettünk a fenntartója.

– Hogyan újul meg az egyetem ösztöndíjrendszere?

– Miután kikértük a hallgatók véleményét, gyorsítjuk a kifizetéseket, előre kiszámíthatóvá tesszük az ösztöndíjakat. A 250 éves jubileum előtt adózva pedig mostantól egyetemünk nagyjainak nevét viselik az egyes ösztöndíjaink, így a tanulmányi ösztöndíjat a Bókay János-, a szociális ösztöndíjat a Schöpf-Merei Ágost-, a tudományos-közéleti ösztöndíjat pedig a Szentágothai János-ösztöndíj váltja fel.

Magyar Nemzet