A törvényszék közleménye szerint a döntés elsődleges oka az, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”. A másik ok az, hogy a Fővárosi Törvényszék 2014. május 26-án – az elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján – már hirdetett ítéletet ellene egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban, és megszüntette a „H. Zs. elleni” eljárást.
Mint írták, a horvát hatóságok azzal gyanúsítják Hernádi Zsoltot, hogy a 2008-ban és 2009-ben a Mol és a horvát kormány közötti tárgyalásokon 10 millió eurót ajánlott fel az akkori horvát kormányfőnek a Mol–INA szerződések megkötése érdekében. A megkötött szerződések pedig a horvát kormány érdekeivel ellentétesek voltak.
Az ügyészség és Hernádi Zsolt védője az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását kezdeményezte. Az ügyészségi indítvány szerint a horvát hatóságok által 2015. december 15-én kibocsátott elfogatóparancsnak ugyanaz a tartalma, mint egy korábban már elbírált elfogatóparancsnak, így nincs törvényes lehetőség ismételten dönteni róla.
Az ügyészség arra is hivatkozott, hogy a kérdéses bűncselekmény büntethetősége már elévült. A bíróság azonban azt állapította meg, hogy az elévülési időt az újabb elfogatóparancs kibocsátása megszakította.
A bíróság kiemelte: végzése nem semmisíti meg az európai elfogatóparancsot, mert azt csak a kibocsátó állam teheti meg. A törvényszék döntése azt jelenti, hogy az elfogatóparancs Magyarországon nem végrehajtható. A végzése ellen senki nem fellebbezett.
Az N1 horvát hírcsatorna rendőrségi értesülésekre hivatkozva augusztus 11-én közölte: a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Hernádi Zsolt ellen korábban kiadott elfogatóparancsot. Azzal indokolták a kérelmet, hogy az Európai Unió Bíróságának júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a nekik továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében. A végrehajtásuk pedig nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelyben az érintettet tanúként kihallgatták.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.
