1997-ben kezdte meg működését az ügyfelek lakáscélú megtakarításaira 30 százalékos állami támogatást adó lakástakarék-pénztári rendszer. A pénz kezdetben szabad felhasználású volt, később szigorították, hogy csak lakáscélra lehet elkölteni. Lakáshitel-törlesztésre, felújításra, de bővítésre is igénybe vehető volt az összegyűlt összeg, illetve a mellette felvehető hitel.
A gazdasági bizottság fideszes elnöke szerint azonban a rendszer túl sokba került és nem szolgálja a kormány otthonteremtési szándékait, mert a pénzt gyakran nem lakásvásárlásra költötték, a közvetítő cégek pedig túl nagy jutalékot könyvelhettek el.
„2010 óta a négy lakástakarék-pénztári szolgáltató mintegy 60 milliárd forintnyi extraprofitra tett szert. Nagyrészt éppen azoktól a magyar családoktól vette el, akik ezeket a lakástakarékossági formákat választották. Hiszen tudjuk az elemzések alapján, hogy jelentős, 20-60 ezer forintos szerződéskötési díjat és az átlagnál magasabb számlavezetési díjat kértek el” – emelte ki Bánki Erik.
A törvénymódosítás hatályba lépése előtt megkötött szerződéseket az állami támogatás megszüntetése nem érinti.
A szocialisták szerint egy jól működő rendszert törölnek el. „Legszélesebb köröket érintette és legszélesebb körben felhasználható volt, ha barmi aggályuk van a rendszer működése kapcsán, akkor erről kellett volna vitatkozni, nem arról, hogy diktátummal szétverjék ezt a rendszert” – mondta Varga László országgyűlési képviselő.
Az Országgyűlés a vita után 125 igen, 49 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta a hétfőn benyújtott törvénymódosítást.
„Világosan látszik, hogy a lakástakarék állami támogatására szán összeg hatékonyabban elkölthető, ha a csok rendszerén belül kerül felhasználásra. Forráskivonásról nincs szó, ez a rövid válaszom, ez megmaradt az otthonteremtésre fordított összegeken belül” – nyilatkozta korda délután Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
A lakástakarékok állami támogatásának megszűnése így akár hasznos is lehet, véli az OTP elnök-vezérigazgatója. „Azt gondolom, hogyha az így megtakarított költségvetési forrást valóban a csok vagy más támogatott formákban lehet felhasználni, akkor ez még hasznos is lehet, hiszen azért a lakástakarék pénztárak korlátozott hitelösszeget és korlátozott célokat nyújthattak” – nyilatkozta Csányi Sándor.
Csányi Sándor egy interjúban egyébként azt is jelezte, a kormány nem egyeztetett a törvénymódosítás előtt sem a Magyar Bankszövetséggel, sem a piaci szereplőkkel.
