A Terror Háza Múzeum megtekintése után érkeztek közös sajtótájékoztatóra a visegrádi országok államfői a német elnökkel.
„Önök mindannyian egy olyan országot képviselnek, amelynek nemzeti közössége két totális diktatúra tapasztalatával járulhat hozzá kontinensünk közös történetének megértetéséhez.” – Schmidt Mária főigazgató bejelentette: a Terror Háza Múzeumot működtető közalapítvány és az egykori Stasi-börtönben kialakított berlini emlékhely megállapodást kötött. Közösen hozzák létre a kommunizmus magyarországi és németországi áldozatainak nyilvántartását.
– Megnehezíti a kommunizmus örökségével való szembenézést az a tény, hogy míg a nácizmus égbekiáltó bűnei felett közvetlenül a második világháborút követően ítéletet mondott a nemzetközi katonai bíróság, addig a kommunizmus által elkövetett bűncselekményekről, melyek világszerte semmivel sem voltak kevésbé emberellenesek, a rendszer bukása után nem született hasonlóan szigorú ítélet – fogalmazott Schmidt Mária főigazgató.
Hasonló a véleménye a német elnöknek. Joachim Gauckot megfigyelte a keletnémet állambiztonsági szolgálat, a berlini fal lebontása után ő lett a Stasi működését feltáró hivatal elnöke. „A kommunista terror áldozatainak ugyanolyan elismerés és méltatás jár, mint a náci diktatúrát átélt áldozatoknak. Ezzel nem relativizálni akarjuk a dolgokat, hanem az igazság iránti tisztelettel kell hozzáfognunk. Számomra úgy tűnik, hogy Európa nagy részén nem tudják azt, hogy a demokrácia fogalmát Európában és világszerte másképpen próbálják megközelíteni” – mondta a német szövetségi elnök.
A berlini emlékhely igazgatója a 80-as években ösztöndíjasként Budapesten élt. „25 éve demokrácia van, már nem félek, hogy Budapesten titkosrendőrök figyelnének. Szabadnak érzem magam, még ha egyes német újságírók úgy is gondolják, hogy Magyarországon diktatúra épülne” – véli Hubertus Knabe, a berlini Stasi Múzeum és Emlékhely igazgatója.
A magyar–német nyilvántartáshoz később más európai államok is csatlakozhatnak.
