Már a jövő héten megszavazhatják a lex Heinekent

Szeptember 15-e után a parlament elé kerülhet a lex Heinekenként ismertté vált márciusi törvényjavaslat, amely „az emberi méltóság védelmében az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosítását” tiltaná meg Magyarországon. Egyebek között erről is döntenek a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülésén a hét végén – mondta el a kormánypárti Magyar Időknek Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos. Hozzátette, elsősorban a holland kormány aggályai miatt késik a parlamenti döntés, ám ha a Fidesz-frakció úgy dönt a hétvégén, bármikor életbe léphet a lex Heineken.

Lázár nem enged

A kancelláriaminiszter a múlt héten egy írásbeli kérdésre adott válaszában kijelentette, kitart a javaslat, illetve saját álláspontja mellett: „azt tudom, hogy Magyarországnak, több százezer ma is élő honfitársunknak mit jelent ez a jelkép, bennük milyen félelmetes emlékeket idéz. Ahogy korábban is fogalmaztam, biztos vagyok abban, hogy horogkereszttel ellátott terméket sem lehetne forgalomba hozni az Európai Unió bármely tagállamában. Számomra ebben a tekintetben nincs különbség” – írta Lázár János.

A magyar kormány év elején azután állt az Igazi Csíki Sör mellé, hogy a cég pert vesztett a Heinekennel szemben a román bíróság döntése nyomán. Az ítélet kimondta, az Igaz Csíki Sör nem használhatja termékein a korábbi címkéket, a márkanév ugyanis összetéveszthető egy a holland vállalat által gyártott termékkel.

Az Orbán-kormány Budapestről indított harcot a Heineken ellen, Lázár pedig ellátogatott a gyárba, illetve a hódmezővásárhelyi képviselő-testület ülésén azt mondta, a testület fogalmazzon meg felhívást, amely bojkottra szólítja fel a vásárhelyieket, illetve felkéri a helyi vendéglátósokat és kereskedőket, hogy lehetőség szerint többé ne forgalmazzák a Heineken termékeit. Emellett az is felmerült, hogy Hódmezővásárhely felajánlja az Igazi Csíki Sör gyártójának, hogy költözzenek a városba.

Bár a két sörgyártó végül március végén megegyezett, és visszavonták egymás elleni kereseteiket, a Lázár János és Semjén Zsolt által beadott törvény nem került le a napirendről. Júniusban ugyanis az Európai Bizottság kimondta: a lex Heinekenként emlegetett szabályozás nem sért uniós jogot. A kancelláriaminiszter üdvözölte a testület döntését.