Vagy nem érti a büntetett előélet fogalmát, vagy hülyének nézi saját híveit Magyar Péter – ez derül ki abból a reakcióból, amelyet a politikus azután írt ki közösségi oldalára, hogy a Mandiner megírta, csoportos rablásért ítélték el korábban Magyar Péter egyik testőrét, aki az MTVA székházánál tartott tüntetésre is elkísérte a Tisza Párt elnökét.
A Tisza Párt elnöke szerint „azt terjesztik a sokat látott szakértők, hogy az én testőrségem egyik tagja korábban súlyos bűncselekményt követett el”. Hozzátette: „El kell, hogy keserítsem őket, nekem, ellentétben a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének rettegő tagjaival, nincs testőrségem, jellemzően magam járok mindenhova.
A rendezvényeinket biztosító biztonsági emberek pedig nem rendelkezhetnének a szükséges engedélyekkel, ha büntetett előéletűek lennének.”
A politikus a posztjában tehát kifejezetten nem tagadta, hogy K. Z. a múltban elkövette a Mandiner által feltárt bűncselekményt.
A gyakran saját és családtagjai jogi jártasságával kérkedő Magyar nyilatkozata kapcsán a lap megkereste ifj. Lomnici Zoltánt alkotmányjogászt, a Századvég tudományos igazgatóját, hogy segítsen megvilágítani a helyzetet.
„A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó személy-és vagyonvédelmi tevékenységek személyes végzéséhez főszabályként a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. A (3) bekezdés alapján törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet aki büntetett előéletű, így engedélyt sem kaphat” – fogalmazott ifj. Lomnici.
Hozzátette: az azonban köztudott, hogy az elítéltek mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és olyan munkát is vállalhat, amelyre a mentesülés előtt nem lett volna lehetősége.
Az alkotmányjogász rávilágít: „A Büntető Törvénykönyv 100. § (1) bekezdésének alpontja szerint mentesül törvényileg szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével, illetve szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével.”
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint tehát, amennyiben bárki a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, és újabb bűncselekményt nem követett el, mostanra bizonyosan büntetlen előéletűnek számít.
A szakember felhívja a figyelmet:
a Tisza Párt elnöke azzal próbálta ebben az esetben eltolni magától a felelősséget, hogy a konkrét ügyben megpróbálhatta elfedni a környezetében felbukkanó, személyi védelmet ellátó érintett sötét múltját egy felületes jogtechnikai fordulattal.
Azért is érdekes ez a jogi felszínesség Magyar Pétertől, mert a politikus gyakran szinte kérkedik jogi végzettségével, noha mint az eset rávilágít, érdemi jogi jártassággal nem rendelkezik. Magyar ugyanis válasza alapján nincs tisztában azzal, hogy az elítéltek a törvény szerint mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, azaz bizonyos idő eltelte után a mentesülés okán az elítélt már nem minősül büntetett előéletűnek, így tiszta erkölcsi bizonyítványt kap.
„Ez utóbbi felületesség a mentelmi jog intézménye, továbbá az EU-n belüli tagállami szuverenitás esetén is szembe öltő volt esetében” – tette hozzá az alkotmányjogász.
2001-ben rabolt K.Z., három társa volt
Mint ismert: K. Z., aki az októberi demonstráción készült felvételeken jól láthatóan közvetlen közelről vigyázott Magyar Péterre, még a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, amiért több évet rács mögött kellett töltenie. A csoportosan elkövetett rablás igen súlyos bűncselekmény, amiért öttől tíz évig tartó szabadságvesztés jár.
A teljes cikket a Mandiner.hu-n olvashatja.
