2021. március 6.,
szombat, Leonóra, Inez napja

Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja

MTI

2021. január 27., szerda 14:06

Ma van a holokauszt emléknapja

Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ez alkalomból a miniszterelnök levélben fejezte ki elismerését Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének.

Orbán Viktor ebben úgy fogalmaz, Magyarország levonta a megfelelő tanulságokat a magyar történelem azon sötét fejezetéből, amely oly' sok zsidó közösséghez tartozó honfitársunkat fosztotta meg az életétől, a túlélőket pedig a szeretteiktől".

Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus kapcsán a magyar kormány továbbra is a zéró toleranciát követi, és további együttműködést ajánlott a Zsidó Világkongresszusnak és elnökének.

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja. Emlékezzünk, hogy ez soha többé ne ismétlődhessen meg!

Közzétette: Orbán Viktor – 2021. január 27., szerda
 

Áder János a budavári zsinagógában gyújtott gyertyát az áldozatok emlékére

A megemlékezésen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija arról beszélt: a "sötétségre emlékezni önmagában a sötétségért" nincs értelme.

Az emlékezés célja a zsidó hagyomány szerint az, hogy "mi is reményt, erőt tudjunk meríteni" belőle - mondta.

Felidézte a váci Meizles főrabbi történetét, akit 1944 tavaszán tisztelői szerettek volna elbújtatni, de ragaszkodott ahhoz, hogy a közösségével maradjon. Így került az auschwitzi táborba, ahol azzal kellett szembesülnie, hogy azok többsége, akikért vállalta, hogy elhurcolják, már nincs életben.

A rabbi, aki érezhetett keserűséget, reményvesztettséget és szorongást, mégsem a saját veszteségére koncentrált, hanem azt kereste, holt tud fényt gyújtani Auschwitz sötétségben. Így talált rá arra a három barakkra, ahol Észak-Kelet-Magyarországról és Kárpátaljáról elhurcolt tizenéves fiatal rabbinövendékeket, diákokat tartottak fogva. A rabbi védelmébe vette a fiúkat, imádkozott velük, tartotta bennük a reményt. 1944 őszén, a zsidó újév, a ros hasana ünnepén a rabbi életét kockáztatva beszökött a barakkba, hogy megfújja a sófárt a fiúknak.

 Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

 

Köves Slomó megjegyezte: ez csak egy a sok történet közül, amelyek Meizles rabbi hősiességét példázzák. Úgy fogalmazott: "ha van ok arra, hogy ennyi év távlatából emlékezzünk a holokauszt sötétségére, az csakis az lehet, hogy megtaláljuk ezeket az apró fényeket, amelyek reményt adnak a sötétségben".

Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel.

NATO-főtitkár: az évforduló arra emlékeztet, hogy mindig ki kell állnunk közös értékeink mellett

Az Auschwitz-Birkenau haláltábor felszabadításának 76. évfordulója arra emlékeztet, hogy mindig ki kell állnunk közös értékeink, a szabadság, a demokrácia és az emberi méltóság mellett - jelentette ki a NATO-főtitkár Twitter-üzenetben szerdán.

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján közzétett üzenetében Jens Stoltenberg kiemelte: "az évfordulón azokra emlékezünk, és azok előtt fejezzük ki tiszteletüket, akik a lehető legembertelenebb körülmények között szenvedtek és haltak meg".

A főtitkár aláhúzta: ilyen soha többé nem történhet meg.

Mircea Geoana főtitkárhelyettes a NATO brüsszeli székházában tartott szűkkörű, a Zsidó Világkongresszussal partnerségben rendezett megemlékezésen azt mondta, a holokauszt borzalmas kegyetlenségeit nem feledve a szövetségesek egy biztonságosabb, gyűlölet nélküli, és antiszemitizmustól mentes világért dolgoznak. Egy olyan világért, amelyben eltérő háttérrel rendelkező, különböző nemzetiségű és vallású emberek is méltóságteljesen élhetnek.

"Tartozunk ezzel azoknak a millióknak, akik koncentrációs táborokban szenvedtek és haltak meg, és tartozunk ezzel magunknak és a következő generációknak egyaránt" - fogalmazott a NATO főtitkárhelyettese.

Az ENSZ 2005-ben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét. Ezen a napon szabadították fel a legnagyobb második világháborús náci megsemmisítő tábort Auschwitz-Birkenauban. A nácik milliókat gyilkoltak meg koncentrációs táboraikban. Többségük zsidó volt, de áldozataik között ugyanúgy megtalálhatóak romák, fogyatékosok, homoszexuálisok és másként gondolkodók.

 

Osztrák házelnök: "hatmillió okunk van az emlékezésre"

"Hatmillió okunk van az emlékezésre" - jelentette ki az osztrák törvényhozás alsóházának elnöke szerdán, az auschwitzi náci haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján, a holkauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.

"Tartozunk a meggyilkolt zsidóknak azzal, hogy megőrizzük az emléküket. Hatmillió okunk van az emlékezésre" - mondta a parlamentben tartott és az ORF2 közszolgálati televízióban sugárzott pódiumbeszélgetésen Wolfgang Sobotka, akinek a nagyapja köztudottan maga is náci volt.

"A zsidó élet, kultúra és történelem része az osztrák identitásnak. A vallási élet mellett a zsidó emberek mindig is jelentősen hozzájárultak a kultúrához, a tudományhoz és a társadalom minden területén letették a névjegyüket. Láthatóbbá, látványosabbá kellene tennünk a zsidó életet, hogy megszüntessük a velük kapcsolatos +érintkezési félelmeket+" - vélekedett Sobotka.

A pódiumbeszélgetésen részt vett még Elie Rosen, a grazi zsidó hitközség vezetője, Barbara Stelzl-Marx történész és Jennifer Teege írónő, a koncentrációs táborok hírhedt "mészárosának", Amon Göth-nek az unokája.

Ezen túlmenően az osztrák parlament is közreműködője a Zsidó Világkongresszus és az UNESCO "Emlékezünk" elnevezésű digitális kampányának, amelyet ötödszörre rendeznek meg, és legfőbb célja az emlékezés mellett, hogy világszerte tudatosítsa a 70 éve történ eseményeket, szót emeljen az áldozatok nevében, és figyelmeztessen a politikában és a társadalmakban folyó veszélyes fejlődési folyamatokra.

A holokauszt-emléknaphoz kapcsolódóan az osztrák parlament bejáratának homlokzatára január 29-éig a "#WeRemember" feliratot vetítik ki.

Sebastian Kurz kancellár a Facebook-oldalán emlékezett meg a holokauszt-emléknapról: "...történelmi felelősségünk, hogy ezek a szörnyű atrocitások ne kerüljenek feledésbe, és soha többé ne ismétlődjenek meg" - írta a kormányfő.

Alexander Van der Bellen államfő szintén a Facebook-oldalán emlékezett egy fotóval, amelyen egy "We Remember" táblát tart a kezében, és a melyhez ezt írta: "Az áldozatok emlékezete azt parancsolja, hogy határozottan és kompromisszum nélkül szálljunk szembe a jelenkori rasszizmus és antiszemitizmus bármilyen csírájával".

 

Bundestag-elnök: az emlékezés kultúrája nem véd az antiszemitizmus új formái ellen

A holokausztra emlékezés Németországban kiformálódott kultúrája önmagában nem biztosít védelmet a rasszizmus és az antiszemitizmus új formái ellen - mondta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke szerdán az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján tartott ünnepi ülésen.

A legfőbb közjogi méltóságok részvételével tartott emlékülésen a Bundestag elnöke országa szégyenének nevezte a mai Németország területén az írásos emlékek alapján legalább 1700 éve, 321 óta élő zsidók elleni gyűlölet erősödését. Hangsúlyozta, hogy meg kell újítani és át kell adni a fiatal nemzedékeknek a holokausztra mint a náci Németországnak az egész emberiség elleni bűnére emlékezés kultúráját.

Charlotte Knobloch holokauszttúlélő, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának volt elnöke ünnepi beszédében aláhúzta, hogy a szélsőjobb jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidóságra.

Arról is szólt, hogy a holokauszt jelentőségét kicsinyíti, aki a nácik terrorjához hasonlítja a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat.

 

Holokauszt-emlékmúzeum lesz Stockholmban

Új nemzeti holokausztmúzeum lesz Svédországban, Stockholmot választották helyszínéül - jelentette be a svéd kormány szerdán.

Stefan Löfven miniszterelnök a kulturális és az oktatási miniszerrel együtt közölte, hogy a múzeum várhatóan 2022 júliusában nyílik meg.

"A zsidók, romák és más áldozatok millióinak üldözése, meggyilkolása és borzalmas szenvedése gyógyíthatatlan sebet ejtett Európán. Noha nem svéd földön folyt a gyilkolás, az ország befolyásolta és rá is hatással volt mindaz, ami történt. A holokauszt a svéd történelem része is" - olvasható a Dagens Nyheter napilap stockholmi kiadásában.

A múzeum létrehozását 2018-ban javasolta egy lengyel születésű holokauszttúlélő, Max Safir, aki sok éven át beszélgetett a múltról iskolásokkal és a parlamentben is felszólalt. Júniusban hunyt el.

A múzeum azért kerül a fővárosba, hogy könnyebb legyen a látogatása a diákok és az ország lakosai számára - közölte a kormány.

A fővárost javasolta helyszínül a holokauszttúlélők szövetsége és az E Romani Glinda romaszervezet is.

Malmö is szívesen látta volna a múzeumot. A várost korábban a holokausztra való emlékezés és az antiszemitizmus elleni harc nemzetközi fóruma helyszínének választották. A konferenciát 2020 októberére tervezték, de az új koronavírus okozta világjárvány miatt egy évvel elhalasztották.

 

Iohannis: nő a veszélye annak, hogy visszatér az antiszemitizmus és az idegengyűlölet

Klaus Iohannis román elnök szerint ma nagyobb a veszélye annak, hogy visszatérnek az antiszemita és idegengyűlölő magatartásformák, mint korábban, ezért arra szólította fel a hatóságokat, a civil szférát és az állampolgárokat, hogy közös erőfeszítéssel lépjenek fel ezekkel szemben.

A holokauszt áldozatainak nemzetközi napján, szerdán közzétett üzenetében a román államfő felszólította a kormányt, hogy mielőbb fogadja el az antiszemitizmusellenes országos stratégiát.

Mint írta, a feledés és az érdektelenség az akkori idők tragikusságát egy olyan olvasztótégelybe veti, amely arra hivatott, hogy elhomályosítsa az áldozatok szenvedéseit, csökkentse a gyilkosok felelősségét és relativizálja az áldozatok kálváriáját.

Úgy vélte, akárcsak a holokauszt idején, most is gyorsan terjed a gyűlölet, így az igazságtalanság, a radikális intolerancia és hátrányos megkülönböztetés jeleit egyáltalán nem vagy csak későn ismerjük fel.

Iohannis szerint a mai társadalmakban növekedőben van a radikalizmus, a közélet egyes szereplői erkölcstelenül viszályt keltenek, elültetik a gyűlölet, az intolerancia és a hazugság csíráit, figyelmen kívül hagyják a holokausztot, dicsőítik a gyilkosokat és minimalizálják az áldozatok szenvedését.

Európa ma olyan jelentős veszélyekkel szembesül, mint a szélsőségesség, a populizmus és az antiszemitizmus - tette hozzá a román államfő, és arra figyelmeztetett, illúzió lenne azt gondolni, hogy Romániát ez a rossz elkerülheti. Az elnök rámutatott: a mai megemlékezésen annak a nehéz tehernek a tudatában hajtanak fejet az áldozatok emléke előtt, hogy a holokauszt idején Románia is megölte saját zsidó és roma állampolgárait.

Florin Citu román miniszterelnök egy közösségi oldalon tett bejegyzésben arról biztosította a közvéleményt, hogy Románia határozottan támogatja a diszkrimináció, a gyűlöletbeszéd és az antiszemitizmus visszaszorítását.

Romániában a járvány miatt szűkkörű megemlékezéseket szerveznek szerdán. A bukaresti holokauszt emlékműnél délelőtt gyertyákat gyújtottak meg az áldozatok emlékére. Erdélyben egyebek mellett Zilahon szerveznek megemlékezést.

 

Sassoli: akik túlélték a holokausztot, ránk hagyták a demokrácia védelmét

Aki túlélték a holokauszt borzalmait, ránk, európaiakra hagyták a demokrácia és intézményei védelmét, emlékeik közös felelősséget rónak ránk - jelentette ki az Európai Parlament elnöke szerdán, az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 76-ik évfordulóján, a testület által szervezett virtuális rendezvényen.

David Sassoli hangsúlyozta: az Európai Unió a nyitottság, a nemzetek közötti együttműködés és a sorsközösség jegyében jött létre. Nagyszerű elképzelésből, nemes eszményből született, egy olyan hatalmas tragédiából merítve erőt, mint amelyet a nácik uralma és a második világháború okozott.

"A koronavírus-járvány okozta válság rávilágított arra, hogy még jobban együtt kell működnünk, hogy megvédjük azt, amit az előző generációk megtapasztaltak: a békét, a jólétet, a gazdasági növekedést, a jogérvényesülést" - mondta.

Sassoli felhívta a figyelmet, hogy a holokauszt-emléknap, nem pusztán évforduló, hanem mindenekelőtt felszólítás a demokratikus elkötelezettség és értékek megerősítése, védelme mellett.

Mint mondta, az emlékezet életben tartása érdekében meg kell tenni mindent az "abszolút gonosz" térnyerése ellen.

"Kötelességünk tehát emlékezni, hogy a nácizmus borzalmai - amelyek magukban hordozták a legalapvetőbb érzelem, a szolidaritás teljes elvesztését - meg ne ismétlődjenek újra" - húzta alá.

Az ENSZ 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét. Ezen a napon szabadították fel a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábort Auschwitz-Birkenauban. A nácik milliókat gyilkoltak meg koncentrációs táboraikban. Többségük zsidó volt, de áldozataik között ugyanúgy megtalálhatóak romák, fogyatékosok, homoszexuálisok és másként gondolkodók.

 

 

Ferenc pápa: fontos, hogy mindig emlékezzünk a holokausztra

Fontos, hogy mindig emlékezzünk a holokausztra, mert ezek a dolgok bármikor újra megtörténhetnek - mondta Ferenc pápa szerdán, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján.

"Az emlékezés az emberiesség jele, az emlékezés a civilizáltság jele" - mondta a katolikus egyházfő. "Az emlékezés egy jobb, békés és testvéries jövő feltétele" - tette hozzá.

"Az emlékezés azt jelenti, hogy odafigyelünk, mert tisztában vagyunk vele, hogy ezek a dolgok újra előfordulhatnak" - folytatta a pápa. "Minden egy adott nép megmentéséről szóló ideológiával kezdődött, és egy másik nép megsemmisítésével és az emberiesség felszámolásával végződött. Figyeljük csak, hogyan kezdődött ez az út, amely halálba, népirtásba és brutalitásba torkollt" - hangsúlyozta.

A katolikus egyház vezetője másfelől a Biblia olvasásának mikéntjéről beszélt. Arra buzdította a hívőket, hogy kísérjék imával a Szentírás szövegeit, és ne regényként olvassák őket.

"Aggaszt, ha azt hallom, hogy a keresztények papagájként mondják fel a bibliai szövegeket" - magyarázata. "De rátaláltál-e az Úrra abban a szövegben? Ez pedig nem annyira emlékezet, mint szív kérdése" - mutatott rá.

Az ENSZ 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította január 27-ét. Ezen a napon szabadították fel a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábort Auschwitz-Birkenauban. A nácik milliókat gyilkoltak meg koncentrációs táboraikban. Többségük zsidó volt, de áldozataik között ugyanúgy megtalálhatóak romák, fogyatékosok, homoszexuálisok és másként gondolkodók.

 

Gulyás: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot

Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, a kormány védi az emberi méltóságot, biztosítja a vallásszabadságot, és támogatja a magyar zsidóságot kulturális identitásának megőrzésében és megerősítésében - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából szerdán.

Gulyás Gergely a közösségi oldalán megosztott videóban úgy fogalmazott: "Emlékezünk a világ zsidóságának második világháború alatti tragédiájára, amely Európa és Magyarország történelmének is borzalmas tragédiája volt. Számon tartjuk a gyilkosokat, akik a faji felsőbbrendűség tudatában alkottak törvényeket, hoztak ítéleteket, adtak parancsokat és gyilkoltak ártatlan embereket. Emlékezünk, hogy a XXI. században elkerüljük a XX. század istentelen és embertelen diktatúráit".

"Emlékezünk az áldozatokra és mindarra, amit velük vesztettünk: a falvak és városok elveszett közösségeire, az általuk teremtett világra, amelyeket sok nemzedék élete és szorgalma hozott létre, és amelynek helyét azóta sem tölthette be senki" - mondta.

Hozzátette: "Emlékezünk a hősökre, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben. Akik legyőzték a félelmeiket és a reménytelenség idején is segítettek. Emlékezünk a megmentett életekre: azokra, akik áldozatként és tanúságtevőként részesei mindennapjainknak."

Gulyás Gergely kitért arra: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, ugyanakkor a kormány érzékeli az új antiszemitizmus erősödését a világban. Aggodalommal figyelik a vallásszabadságot jogi és adminisztratív eszközökkel korlátozni akaró törekvéseket - tette hozzá, hangsúlyozva, kiállnak a mindennapos fizikai fenyegetés árnyékában élő zsidó közösségek mellett.

Ma Magyarországon az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia nemcsak kormányzati parancs, hanem társadalmi valóság is - mondta, megjegyezve, "gondolhatnánk, hogy ez így természetes, napjaink Európájában azonban egyáltalán nem az." Nyugat-Európa az új antiszemitizmus felívelésének időszakát éli, és az ezt előidéző társadalmi folyamatokra nem találja a választ - tette hozzá.

Azt mondta: a magyar zsidóságnak szűk nyolc évtizeddel ezelőtt nem nyújtott védelmet a saját hazája. "Sőt - különösen a német megszállás után -, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással a magyar állam is közreműködött az elkövetett borzalmakban". A miniszter hangsúlyozta: hét és fél évtizeddel később a magyar zsidóság az Európában létező legnagyobb biztonságban élhet a hazájában.

Mindazok emléke legyen áldott, akiknek ez nem adatott meg! - zárta üzenetét a miniszter.

Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel.

 

Hír TV, MTI