Még 2018-ban került az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elé az Európai Bizottság Magyarország elleni keresete a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításával kapcsolatban. A bírósági procedúra a 2017 áprilisában indított kötelezettségszegési eljárásnak a harmadik szakasza. Az egyik szószóló az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber volt, aki később a Fidesz néppárti tagságának ügyébe is bevonta a CEU-kérdést, és önkényesen feltételül szabta, hogy az egyetem ügyének rendezése esetén maradhat teljes jogú néppárti tag a magyar kormánypárt. Idén márciusban pedig az EUB főtanácsnoka, Julianne Kokott adott ki egy véleményt, amelyben úgy vélte, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a lex CEU-ként is emlegetett törvénymódosítás, amely kötelezővé tette, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívül eső államok egyetemeinek származási állama nemzetközi szerződést kössön Magyarországgal, illetve az intézmény a származási országban is nyújtson képzést.
Kokott álláspontja az volt, hogy az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadsága, valamint a tudomány szabadsága korlátozás alá esik. A nyilvánosságra hozott tanácsnoki véleményében azonban az is szerepel, hogy a CEU volt az egyetlen olyan külföldi intézmény, amely nem tudta teljesíteni a kormány feltételeit. Itt érdemes megjegyezni, hogy a CEU Amerikában, a származási országában nem folytat teljes körű felsőoktatási képzést, nem indít saját szakokat, s diplomával egyenértékű certifikátumot sem adnak ki.
Időközben a CEU Bécsben is nyitott egy campust, de megtartották a budapesti tagozatukat is. Bár a Soros-egyetem rektora, Michael Ignatieff azt hangoztatta, hogy az osztrák fővárosba „kényszerültek” költöztetni az intézményt, illetve elűzték őket Budapestről, a CEU továbbra is aktívan tevékenykedik Magyarországon.
Magyar Nemzet