Somoskőújfalut 1920-ban Csehszlovákiának ítélték a trianoni békeszerződésben. Egyike volt annak a több ezerre tehető színmagyar településnek, amely 99 évvel ezelőtt az országhatáron kívül ragadt. A környék nagybirtokosa ekkoriban Krepuska Géza fül-orr gégész, egyetemi tanár volt. Ő nem hagyta annyiban a dolgot és egy – a rendelésére érkezett – külföldi diplomatának panaszolta el helyzetét.
„A diplomata állítólag annyit mondott röviden: professzor úr, én megpróbálok ennek utána nézni” – mondta Fritsch Ottó, Krepuska Géza unokája.
Hogy pontosan mi történt, az máig nem világos, mindenesetre Somoskőújfalu és Somoskő községeket 1924 február 15-én visszacsatolták Magyarországhoz. Ez volt Magyarország egyetlen sikeres határkiigazítási kérelmére. Krepuska Géza – részben magánérdekből – sokat tett a terület visszacsatolásáért. Unokája máig várja, hogy a történészek kiderítsék, hogy pontosan mi történt.
„Mindenkit megkérek arra, aki ebben illetékes, elsősorban a történészeket – én nem vagyok történész én csak egy egyszerű állampolgár vagyok, aki információkat hall, nem hall, tapasztal dolgokat. De vannak erre hivatott emberek, akik föl tudják ezt göngyölíteni” – tette hozzá Fritsch Ottó.
A településen 20 éve a Hazatérés Napjaként ünneplik a Magyarországhoz való visszacsatolás napját, február 15-ét. A község polgármesetere szerint Somoskőújfalu a visszacsatolás után a remény jelképévé vált.
„A hazatérés reménysége a tengernyi elcsatolt településből csupán néhányak számára lehetett valósággá. Azonban ők, a hazatértek nem csak beszélnek a reménységről, hanem ők maguk a reménység” – fogalmazott Tóth László.
A település az 1920-as évek után újra meg kellett küzdjön a függetlenségéért. 1977-ben Salgótarjánhoz csatolták és egészen egy 2004-es helyi népszavazásig a nógrádi város része maradt a község. Somoskőújfalu díszpolgára Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint Somoskőújfalu a ragyogó példa arra, hogy az autonómiáért folytatott küzdelem sikeres lehet.
„Bizonyítja azt, hogy ez a település is, de hogy a Kárpát-medence szinte minden magyar települése megpróbálja a maga szabadságharcát, függetlenségi küzdelmét megvívni. Akár úgy hogy elszakad Salgótarjántól, vagy az autonómiát nem adja föl, akár úgy hogy egy kulturális autonómiáért küzd” – mondta a politikus.
2017-ben az Országgyűlés a Hazatért falu – Pagi ad Patriam reversi – címet adományozta a településnek.
