2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Akik a hazára voksoltak

Következik:

Híradó 12:00

Belföld

Létezik-e valóban szabad sajtó?

Egyáltalán mitől tud független lenni egy sajtótermék? Tette fel a kérdést Földi-Kovács Andrea a stúdió vendégeinek, Kovács András az origo.hu és Kósa András, a Népszava újságíróinak.

  • Létezik-e valóban szabad sajtó?

A függetlenség csak álca

Kósa András szerint létezik pusztán előfizetői alapon működő közösségi újságírás, a Magyar Nemzet „romjain” létrejövő Magyar Hang szerinte fél éve létezik, de egyéb nemzetközi példák is léteznek. Kovács András ezt vitatja. Szerinte amikor valaki elmegy újságírónak van véleménye a világról és elképzelése, amely írásaiban jelentkezni fog. Egyes sajtótermékek azonban ezt leplezve „függetlennek és objektívnak” mutatják magukat, és ez a jelenség elég zavaró. Régen erre volt a fejléc, a Népszabadság „szocialista napilap” volt. A szocialista napilapból azonban egyik napról a másikra a rendszerváltás környékén „országos napilap” lett, és rögtön a függetlenség, objektivitás és a változatlan szellemiség ködösítése volt már akkor jellemző.

Van a finanszírozás, és van az ideológia.

Mitől független tehát a lap? A nyomás hiánya vagy a munkatársak objektvitása teszi azzá? Kósa szerint mindkettő jellemző, például az említett Népszabadságban saját kormánypártisága idején is volt tényfeltárás és kormánykritikus hangok. Ma a jobboldali sajtó ezzel szemben Kósa szerint a hatalom ellenőrzése alatt áll, egyes orgánumok egyértelműen propagandát sugároznak. Földi-Kovács Andrea szerint ezzel nincs baj, hisz Amerikában a CNN és Fox News egyértelmű „pártossága” beágyazott a köztudatba, miért ne lehetne ezt itthon is felvállalni?

Kovács András szerint Magyarországon 2010-ig elsöprő médiafölény volt. Korábban a jobboldal hármnegyedes hátrányban volt. Kósa szerint ebbe az arányba a bulvártévék nem számítanak, és pont az akkori Hír TV, Lánchíd rádió és Magyar Nemzet ellensúlyozták a baloldali médiát. Kovács András szerint azonban a kereskedelmi televíziózás igenis beleszámít ebbe, hisz „elég csak betekinteni az RTL Híradóba”. Kovács úgy érzi, hogy az egykori elsöprő baloldali fölény mára elszállt, mert a politika kimondott szándéka volt ezt megváltoztatni és ez a balliberális oldalon dühöt váltott ki.

A végső szó a tulajdonosé.

Kovács András emlékeztetett: míg mostanában inkább a tulajdonosi viszonyok átrendeződése teremt helyzeteket, a Horn-kormány alatt máig tisztázatlan okokkal, rendőrségi adminisztratív eszközökkel tiltották be a Demokrata hetilapot. Kósa András rámutatott számos „abszurd és valótlan” híresztelésre, amiket a kormányközeli média szerinte kritikátlanul emel át és hoz le. Kósa András nem titkolja: a függetlenség hiányát mutatja számára ez a fajta szolgalelkűség. Földi-Kovács Andrea azonban felhívta a figyelmét arra, hogy a „fake news” jelenség nem oldalfüggő, a balliberális oldal sajtótermékeit ugyanúgy jellemzi.

Kósa András szerint aggasztó, hogy amennyiben ez anyagi fölénnyel is társul, akkor az esetleges perköltségeket, helyreigazításokat a kormányzati média „röhögve kifizeti”. Kovács András erre a felvetésre egy felmérés eredményével válaszolt, melyben a magát függetlennek eladó Index helyreigazításai, perköltségei szerepeltek. Sok esetben a szimpla spekulációt, feltételezést jogi csűrcsavarokkal alakítják váddá, rágalmazássá, ezért ez a terület sem egyértelmű. Adott szereplő magatartása is számít: Orbán Viktor - Kovács András szerint - legalább ötven, hatvan pert indíthatna, és nyerhetne, mégse teszi.

Hamis hírek mellett hamis narratívák.

Kovács András kiemelte: az önkormányzatiság felszámolásáról szóló híreszteléseknél már nem is a fake news elszigetelt jelenségét láthatjuk, hanem komplett, hetekig hónapokig görgetett hazug narratívákat. Kósa András visszatért kezdeti megállapításához: a tulajdonos(ok) homogenitása a jobboldalon egyúttal a narratívák egysíkúsodásához is vezet, a baloldali sajtó függetlenségét a tulajdonosok és szerkesztőségek pluralitása is adja. Földi Kovács Andrea rákérdezett: hol található a logikai összefüggés abban, amit Kósa András felvetett, amire azt válaszolta, természetesen ez a sajtóra általában véve igaz szerinte. Kovács András épp a Hír TV korábbi történetét idézte fel, amikor a tulajdonos véleményváltozása közvetlenül befolyásolta az adott orgánum hangnemét, az abban futó ügyek és narratívák hangnemét.

Végül szóba kerültek azok a külföldi tulajdonú orgánumok, illetve olyan külföldi lapok, melyek magyar nyelven szolgáltatnak tartalmat. Kovács András szerint ezen esetekben egyértelmű finanszírozási háttér van jelen, és nagy eredmény, hogy fény derült a Soros hálózat tevékenységére. Kovács András szerint egyre kevésbé tartható a megjátszott függetlenség álcája.

Tekintse meg a teljes adást:

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

A nap kérdése

A nap kérdése

A most létrejött hároméves bérmegállapodás az első lépés az 1 millió forintos átlagbér felé?
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!