Palkovics László, az egyetem rektora hangsúlyozta: három olyan tématerület kutatásához nyertek támogatást, amelyek az eddigieknél markánsabb válaszokat tudnak adni a természeti, társadalmi kihívásokra, továbbá gazdasági hasznot is hozhatnak az országnak.
Az egyik ilyen a létfontosságú rendszerekre, a vízre leselkedő civilizációs eredetű veszélyek azonosítása a többi közt dróntechnikával és szenzortechnológiával, illetve ez utóbbiak fejlesztése. A másik téma a Balaton és a tó vízgyűjtő területének vizsgálata, a szennyezés élő szervezetekre, például a halakra gyakorolt hatása, a harmadik pedig a klímaváltozás hatása a szőlőtermesztésre; példaként említette, hogy a Hegyalján egyre inkább problémát jelent a tokaji aszú előállítása.
A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetemen elért kutatási eredmények rögtön beépülnek a tananyagba, illetve hasznosíthatóak a nemzetgazdaságban.
Szabó István, az NKFIH elnökhelyettese arról beszélt, hogy a program keretében 26 felsőoktatási intézménynek, illetve kutatási intézetnek nyújtanak összesen 14,6 milliárd forintnyi támogatást.
A program célja – folytatta -, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.
A tématerületek négy fő csoportja az egészségügy, az ipar és digitalizáció, a kultúra és család kapcsolódása, valamint a biztonságos társadalom és környezet. Az irányokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Európai Unió kutatási keretprogramjával összhangban határozta meg – mondta Szabó István.
A gödöllői székhelyű, elsősorban agrártudományokat oktató egyetemen nyolc karon mintegy 13 ezer hallgató tanul.
MTI
