Brüsszel ismét a magyar baloldal és a Soros-hálózat politikai érdekeit kiszolgálva próbálja nyomás alá helyezni Magyarországot, most éppen a gyöngyöspatai roma diákok szegregációs perei kapcsán hozott köznevelési törvénymódosítás miatt támadják hazánkat.
Az pedig elszomorító, hogy Brüsszelben úgy gondolják, hogy a pandémia idején is van idő és pénz ehhez hasonló ügyekre
– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Horváth László fideszes országgyűlési képviselő és miniszterelnöki megbízott, azt is közölve, hogy a magyar kormány nemrégiben elküldte az Európai Bizottságnak (EB) az ügyben a válaszát, amelyre még várják a reakciót.
A honatya hangsúlyozta, hogy míg
Brüsszel megalapozatlanul igyekszik cigánykérdést csinálni az ügyből,
a törvénymódosítás világosan úgy fogalmaz, hogy jogsérelem esetén a kárpótlás mindenkit megillet származástól függetlenül. – A rasszista kártya kijátszását a baloldal is alaposan előkészítette. Gyurcsány Ferencné, a DK EP-képviselője vezényletével az előző tavasszal például roma fórumot alakítottak, amelyet szintén a kormány támadására használtak fel. A kritikájuk megalapozatlanságát mutatja, hogy a fórumon egyetlen cigány képviselő sem volt jelen. Ugyanebben az ügyben a zöld frakció bizottsági meghallgatást akart kierőszakolni az EP-ben. Arató Gergely (DK) pedig már az Országgyűlés bizottsági vitájában megelőlegezte, hogy európai jogi fórumokon fogják támadni a szabályozást.
A pereket megszervező, Soros György által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetője pedig az Orbán-kormány első cigánytörvényének nevezte a módosítást.
Kezdettől fogva látszott tehát, azért szították a konfliktusokat, hogy kreálhassanak egy olyan ügyet, amellyel Brüsszelbe lehet rohanni Magyarországra panaszkodni
– fejtette ki a fideszes honatya, emlékeztetve: a parlament nagy többséggel fogadta el tavaly júliusban a módosítást, amelyet ráadásul az ellenzéki pártok közül a Jobbik is támogatott.
Horváth László hangsúlyozta: a köznevelési törvény módosítása éppen az oktatásban és nevelésben hátrányt szenvedett diákok sérelmeinek a korábbinál hatékonyabb, érdemi orvoslását tűzte ki célul. Szavai szerint ugyanis bebizonyosodott, hogy a perek során megítélt anyagi kártérítéssel éppen a kitűzött célt – a roma diákok szegregált oktatásból adódó életesély-romlását – nem sikerült elérni.
– Úgy tudjuk,
a hatvan roma tanulónak megítélt mintegy százmillió forintból egy fillért sem költöttek képzésekre, hanem a pénzeket jellemzően uzsorakölcsönök törlesztésére, illetve lakásfelújításra fordították.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Magyar Nemzet
