A Szentírás tanúsága szerint a megváltás fogalma Isten üdvösségtervében jelenik meg és annak megvalósulásában bontakozik ki – mutatott rá húsvéti üzenetében Kozma Imre atya. Az irgalmas rendi szerzetes hangsúlyozta: a Bárány vérében minden nemzet népe Isten tulajdonává lett ugyanúgy, amint egykor Izrael a vérrel megpecsételt szövetség révén. Drága a megváltás! Az oktalan áldozati állatok feláldozását felváltja Jézus személyes és önkéntes áldozata – húzta alá Kozma Imre.
– Az Atya szeretete a világ iránt, amelyért a Fiát adta, a Fiú szeretete az Atya iránt és az emberek iránt, s ez olyan áldozat, amelynél nagyobb nincs. A beteljesített szeretet végső pillanatában jelentette ki teljes igazsággal, hogy beteljesedett, ezáltal elérte kibontakozása legmagasabb fokát az Atya szeretete, amely megtestesült Jézus emberi szívében – hangsúlyozta. Kozma Imre szerint Jézus azért halt meg szeretetből, hogy közölje az emberekkel, testvéreivel ezt az atyai szeretetet, s ezzel váltotta ki az emberiséget és szerezte vissza Atyjának.
Az atya úgy látja, ma Európában szervezetten folyik az ember bűntelenítése: a társadalmi etikett került az erkölcs helyébe, az élet abszolút joga lépett előtérbe minden normatív értékkel szemben.
A kereszténységben született mai Európánk a szabadság torzszülöttje, az istentagadás és vallástalanság csapdájában szenved, jobban bízik a diplomáciában, mint a kegyelem erejében, és szívesebben szövetkezik a hatalommal, mint hagyatkozik a Gondviselésre, s lesz kiszolgáltatottja a zsarnokságnak
– fogalmazott. Kifejtette: a konkrét ember személyiség, ami szabadságot jelent, szabad viszonyulást az örök emberihez és a tőle független értékekhez. – A konkrét ember ezért mindig birkózást, keresést, tévedést és bukást is jelent, s velük párhuzamosan lelkiismereti vívódást, nyugtalanságot, bánatot, csalódást, tehát szenvedést – fogalmazott.
Kozma Imre úgy látja, az embert nem csupán egy módon lehet megváltani szenvedéseitől, ha sikerül személytelenné tenni.
Minden haladásmítosz ilyen paradicsomot ígér mérsékelt helyárakkal.
– Csakhogy Krisztus nem azért halt meg, hogy ne legyen többé szenvedés. A kereszt nem a külső paradicsom, hanem a belső mennyország kulcsa – húzta alá. Szerinte érthető, hogy az a világ, amely tagadja a bűnt, ellensége a keresztnek is. Hangsúlyozta: a valóság az, hogy
Isten szabadnak teremtett minket, de nem függetlennek, Isten képmásának, de nem Istennek.
Végső fokon tehát az ember válaszától függ, hogy az ember által teremtett világban jelen lesz-e az Isten, vagy sem. Törvényei érvényesülnek-e, vagy sem. Van valami igazság az egzisztencialisták szellemes mondásában: szabadságra vagyunk ítélve. A teremtett szabadság gyökerében ugyanis ott lappang a bűn lehetősége – tette hozzá.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté
