Az idősek megkönnyítik az aktív korúak életét, nemcsak haszonélvezői a jóléti államnak, de jelentős mértékben maguk is hozzájárulnak a nemzetgazdaság teljesítményéhez – állapítja meg a Nézőpont Intézet az idősek társadalomban betöltött szerepéről, valamint tevékenységük gazdasági jelentőségéről készített tanulmányában. Mint írják, 2018-ban az idősek 1348,3 milliárd forint értékben járultak hozzá a nemzetgazdasághoz, azaz egy 65 év felettire 728 052 forint hozzáadott érték jutott.
A Nézőpont Intézet 18 és 65 év közöttiek, valamint a 65 évesnél idősebbek körében végzett kutatása alapján a társadalom idősekkel kapcsolatos megítélése döntően pozitív, a fiatalabbak és az idősek csoportja is úgy gondolja, hogy az idősekről való gondoskodás össztársadalmi feladat, előbbiek 78, utóbbiak 75 százaléka vélekedett így. A fiatalabbak az állami szerepvállalásban és a család aktív részvételében látják ennek kulcsát, az idősebbek pedig nagyobb hangsúlyt fektetnének az öngondoskodásra.
A válaszadók egyetértettek abban is, hogy az idősek számára a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátást kell biztosítani.
Az idős társadalom többsége igyekszik minél többet tenni egészsége megőrzéséért: 84 százalék rendszeresen szedi felírt gyógyszereit, 78 százalék nem vagy csak ritkán fogyaszt alkoholt, 74-74 százalék igyekszik egészségesen táplálkozni és betartani orvosa utasításait, 73-73 százalék nem dohányzik és rendszeresen figyeli egészségi állapotát vérnyomás- vagy vércukorszintmérés segítségével, 70 százalék napi vagy heti rendszerességgel mozog, 59 százalék pedig rendszeresen kivizsgáltatja magát. Az ajánlott védőoltások beadatásában ugyanakkor többségük nem kezdeményező, így ezen a területen érdemes lehet ösztönözni az oltásokat. A tanulmány alapján megfontolandó minden olyan szakpolitikai intézkedés bevezetése, amely segítségével az idősek aktív gazdasági és társadalmi szerepvállalása tovább erősíthető.
– A rendszerváltoztatás utáni magyar politikában sokáig jelen volt az az elképzelés, miszerint az idősek inkább a baloldali pártok szavazói – mondta el lapunknak Palóc André, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az idősek társadalmi és politikai életben betöltött szerepéről. Szerinte azonban 2006 komoly változásokat hozott e téren a társadalomban, hiszen az idősek is súlyosan csalódtak a baloldalban: a felelőtlen költekezések, a megszorítások, a választók megvezetése végül odavezetett, hogy elfordultak a szocialistáktól.
Palóc André szerint napjainkra már teljes pálfordulás ment végbe a baloldali pártoknál, hiszen egyes szereplők – például a Momentum Mozgalom politikusa, Kádár Barnabás – júliusban saját közösségi oldalán egy hosszabb bejegyzésben arról értekezett, hogy jobb volna, ha az idősek inkább nem szavaznának, hanem „a fiatalokra bíznák a döntést”.
– Sajátos felfogás ez a demokráciáról, amelynek lényege eszerint abban áll, hogy ha egy választói csoport nem támogatja őket kellő arányban, inkább el se menjen szavazni – mutatott rá az elemző. Hozzátette: szélsőbaloldali módszerek juthatnak eszünkbe, amikor egy politikus a választáson való részvétel kapcsán szerinte kívánatos és nemkívánatos választói csoportokról beszél. Ebben a gondolatban egy másik veszély is megjelenik, ez pedig a társadalmi csoportok szembeállítása egymással – hívta fel a figyelmet Palóc André.
Mint mondta, nem új jelenség ez, régebben a vagyoni helyzet, az etnikum vagy éppen a vallásosság szerint törekedett a szélsőbal a társadalom megosztására. Míg 2010 előtt a szocialista kormányok elvették a 13. havi nyugdíjakat, be akarták vezetni a vizitdíjat, hagyták az egekbe szökni a rezsiárakat, mindezzel megnehezítve az időskorúak mindennapjait, addig a 2010 óta a jobboldali vezetés a rezsicsökkentéssel, az inflációt követő nyugdíjjal és nyugdíjprémiummal segíti valamennyi idős mindennapjait – emlékeztetett a Századvég elemzője.
