Az Országgyűlés elnöke felidézte az IPU 1896-os budapesti ülésének béke mellett kiálló zárónyilatkozatát, kiemelve, hogy a világ közvéleménye ma is békét akar, a békéhez pedig ma is elengedhetetlen a szemben álló felek közötti párbeszéd.
Értékelése szerint a regionális háborúkkal és a nukleáris világháború veszélyével terhelt mai világpolitikában a 135 évvel ezelőtt alapított IPU rendkívül időszerű és korszerű nemzetközi politikai szervezet.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az IPU akkor őrizheti meg a politikai súlyát és jelentőségét, ha megőrzi a képességét arra, hogy a 21. századi világpolitikában is a párbeszéd intézménye legyen.
Azok a nemzetközi szervezetek ugyanis, amelyek a háborús érdekek és ideológiák miatt elveszítik ezt a képességüket, hitelességi, majd legitimitási válságba kerülnek - figyelmeztetett Kövér László, megjegyezve, hogy pontosan ezt tapasztalják a jelenlegi nemzetközi politikában.
Úgy vélte: bár a világ közvéleménye, a választópolgárok elsöprő többsége békére vágyik, nem könnyű ma politikusként szavakban és tettekben a béke oldalára állni. Ezt - folytatta - a béke iránt elkötelezett felelős magyar politikusok különösképpen tudják és érzik. Szerinte ez azért nem könnyű, mert a 20. századi írástudók árulása után a 21. század a politikusok árulásának veszélyét hordozza magában.
Úgy vélte: a világpolitikában eddig a politikusok alapvetően mindig a békét méltányolták és hirdették, miközben néha a háborút cselekedték. Ha azonban a politikusok elárulják választóikat, akkor fennáll a veszélye, hogy a háborút nemcsak szolgálni, hanem már méltányolni is fogják, azaz a jövőben a béke helyett a háború válhat a politika eszményi eszközévé - fejtette ki.
Hangsúlyozta, hogy a politikusok ezen árulásának mindenképpen ellent kell mondani, mert különben világszerte pokollá válhat az emberek számára az élet. "A politikának a halál helyett az élet szolgálatába kell állnia" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az IPU ennek hasznos és eredményes eszköze lehet.
Kövér László az Országház Delegációs termében tartott ünnepi IPU-ülésen felidézte: Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Libéria, Olaszország és Spanyolország mellett, Magyarország is ott van a világ legrégebbi nemzetközi politikai szervezete, a jelenleg 180 szuverén állam törvényhozásának 46 ezer képviselője által alkotott IPU kilenc alapító országa között, és a magyar Országgyűlés eddig három IPU-világkonferenciának volt házigazdája: 1896-ban, 1936-ban és 1989-ben.
Jelezte: az IPU alapítása óta hozzájárul a globális problémák kezeléséhez, napirendjén folyamatosan szerepelnek olyan témák, mint a fegyveres konfliktusok megelőzése és feloldása, a nukleáris leszerelés, a szegénység felszámolása, a klímaváltozás, a migrációs válság, az emberi jogok biztosítása vagy a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem.
Tulia Ackson, a Tanzániai Nemzetgyűlés és az IPU elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az IPU hisz a konfliktusok feletti párbeszéd erejében, ami ma rendkívül fontos, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint a migráció, a klímaváltozás, a pandémiák és az olyan háborús övezetek, mint Gáza, Libanon, Ukrajna, Szudán és más egyéb területek. Az ellentétes feleket egy asztalhoz leültetni, bátorítani a dialógust, a békét: ez van a mi szervezetünk DNS-ében - fogalmazott.
A magyar és a tanzániai házelnök az IPU ünnepi ülését megelőzően kétoldalú megbeszélést folytatott, amelyet követően Tulia Ackson hangsúlyozta, örömmel várják azt, hogy a két ország kapcsolatait szorosabbra fűzzék a parlamenti együttműködés terén is.
Kövér László köszönetet mondott az IPU elnökének, hogy személyesen is megpróbált részt venni az orosz-ukrán háború tűzszünettel való félbeszakításának elérésében, és abban, hogy megtegyék az első lépést a béke irányába. Emlékeztetett a magyar miniszterelnök békemissziójára is, és hangsúlyozta: ha sok ilyen erő adja össze a maga erőfeszítéseit, akkor előbb-utóbb talán elérik azt, hogy ez a konfliktus, amely az egész világra súlyos következményekkel jár, megoldódjon.
Arra is kitért: Magyarország 2015-ben hirdette meg a déli nyitás stratégiáját, és ehhez egy Afrika-stratégia is társult, amelynek a célja, hogy Magyarország a maga erejével és eszközeivel szerepet vállaljon az afrikai térség stabilizálásában, biztonságosabbá és élhetőbbé tételében, ami a migráció szempontjából is fontos.
Fotó: Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogadja Tulia Acksont, a Tanzániai Nemzetgyűlés és az Interparlamentáris Unió elnökét az Országházban 2024. október 8-án. MTI/Illyés Tibor
