A házelnök elmondása szerint statisztikailag igazolható, hogy száz évre visszamenőleg nem volt olyan tíz egybefüggő éve az országnak, mint amilyen ez az évtized volt. Ez az időszak gazdasági, életszínvonalbeli gyarapodást hozott a magyaroknak - szögezte le.
Az évtized mindenféle területen, a kulturális élet tekintetében, a védelempolitikában és a nemzetpolitikában olyan sikereket hozott, amelyekre vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon messze találhatók példák a magyar történelemben - mutatott rá Kövér László.
A házelnök szerint a fejlődést ebben az időszakban a koronavírus-járvány sem tudta meggátolni, és bár voltak nehézségek, azokból "egészen jól kikeveredtünk".
A háború viszont olyan csapást mért egész Európára és benne Magyarországra is, amelynek végső kimenetelét, következményeit ma még nem látni
- fűzte hozzá.
Megjegyezte, a konfliktus okozta mindennapi nehézségek gazdasági és politikai természetűek is, emellett érintik a nemzetpolitikát.
Hangsúlyozta, Magyarország az egyetlen olyan ország, amely hajlandó képviselni békepártiságát, ebből pedig nincs sok előnye, hiszen az európai országok kormányzatainak egy része érdekelt a háború folytatásában.
Amelyik kormányzat nem érdekelt ebben, és hasonlóképpen gondolkodik, mint a magyar kormány, nincs abban a politikai helyzetben, hogy álláspontját a gyakorlatban, a közös európai uniós vagy észak-atlanti döntéshozatalban meg is próbálja érvényesíteni - mondta.
Kövér László megfogalmazása szerint
"ma a háborúpártiak politikai és pszichológiai terrorja uralkodik Európában,"
és abból, hogy a kormány az álláspontját egyedül foglalja el, komoly hátrányai is származnak az országnak.
Elmondta, jelenleg az köti le a kormány összes energiáját, hogy abban a nemzetközi környezetben, amelyben minden ellenük dolgozik, továbbra is felfelé ívelő pályán tartsák az országot, minimum megvédjék az eddig elért eredményeket.
A házelnök előadásában arról is beszélt, hogy Magyarország európai uniós soros elnökségi célkitűzései közé tartozik az európai versenyképesség helyreállítása érdekében történő elmozdulás, az agárpolitika áttekintése, valamint a védelempolitika és a védelempolitikai együttműködés kérdése.
A demográfiára kitérve Kövér László azt mondta, az európai demográfiai probléma hátterében az illegális migráció áll, és az elmúlt tíz év tapasztalatából kiolvasható, hogy
a beutazók valójában nem az eltartók számát, hanem az eltartandók tömegeit növelik.
Kiemelte, a munkaerőutánpótlás szempontjából meg kell próbálni talpra állítani demográfiailag az európai társadalmakat, hogy legalább önmaguk fenntartására képesek legyenek, azaz elérjék a 2-2,1-es termékenységi rátát a jelenlegi 1,6-es átlagról.
Az Országgyűlés elnöke fontosnak nevezte, hogy egy állam önmagában szuverén maradhasson, hogy a saját magára vonatkozó döntéseket külső nyomástól függetlenül hozhassa meg.
Rámutatott,
a szuverenitás az egyetlen eszköze annak, hogy a kormány Magyarország nemzeti érdekeit tudja érvényesíteni egy európai együttműködésben,
az ország saját demokratikus döntéshozatalának folytatásaképpen.
Úgy fogalmazott, ma már az európai uniós viták jelentős része arról szól, hogyan lehetne a nemzeti érdekeket háttérbe szorítani, és valami másfajta érdekrendszert rákényszeríteni az európai polgárokra.
Kövér László megfogalmazása szerint a politika, a közélet nem egyfajta hobbi vagy luxus, hanem az a világ, amelyben a döntések, amikor megszületnek, kihatással bírnak az emberek életére. Ezért abban a fiataloknak nemcsak négyévente a szavazásokon, hanem a köztes időszakokban is aktívan részt kell venniük, mert ezzel sokat tudnak segíteni a saját sorsukon.
Fotó: MTI/Vajda János
