Kovács Zoltán szerint államhatár nélkül államiság sem létezhet, így a határvédelem központosítása sértené a tagállamok szuverenitását. A uniós vezetés nem vonhatja magához a döntés jogát a menekültek befogadásáról sem, tette hozzá.
Az ilyen kezdeményezésekkel – mint fogalmazott – a brüsszeli bürokrácia újra és újra a migránsok befogadására kötelező és azt állandósító rendszereket javasol, miközben ezekre nem lenne szükség, ha az EU képes lenne a külső határok ellenőrzésére.
Magyarország az elmúlt három évben egymilliárd eurót költött határvédelemre, ezzel teljesítette a rá háruló kötelezettségeket, miközben Németország és a skandináv államok szabadulnának attól a több mint kétmillió bevándorlótól, akik az utóbbi három évben érkeztek illegálisan Európába – mondta Kovács Zoltán.
Nyugodtan állnak a vizsgálat elé
A hetes cikkely szerinti eljárásra utalva a kormányszóvivő kijelentette, hogy kötelezettségszegések terén Magyarország semmivel sem áll rosszabbul más európai országoknál.
Az eljárás alapjául szolgáló Sargentini-jelentés többnyire lezárt, jogi értelemben rendezett ügyeket kifogásol, Magyarország ezért nyugodtan áll a vizsgálat elé, és ugyanúgy be fogja bizonyítani az igazát, ahogy már több alkalommal tette az elmúlt években – tette hozzá.
Kovács Zoltán szerint jellemző a brüsszeli intézményekre, hogy a saját magukra vonatkozó szabályokat sem tartják be, hiszen a Magyarországot elítélő jelentés szavazásakor a tartózkodók figyelmen kívül hagyása nem felelt meg az európai alapszerződésnek.
A kormányszóvivő a brexitre utalva kijelentette, hogy a V4-ek az Egyesült Királyságban dolgozó állampolgáraik jogaiért közösen lépnek föl. Hozzátette, hogy az európai álláspont is egységes Nagy-Britannia kilépésével kapcsolatban, hiszen a felek mindenki számára hasznos megállapodást szeretnének, megegyezés azonban továbbra sem született.
