A személyeskedésektől sem volt mentes a túlóratörvény keddi záróvitája. Az ellenzék az egyik előterjesztőt, Kósa Lajost támadta, valamint azt hangoztatta, hogy a munka törvénykönyvének tervezett módosítása valójában a munkaerőhiányra adott kényszerű válasz. „Ez nem törvényalkotás, hanem jogszabályon keresztül elkövetett merénylet. Önöknek az az egyetlen célja, hogy kizsigereljék a munkavállalókat, mert tönkretették az oktatást, mert elüldözték a fiatalokat, és nem tudják másképp fönntartani az önökkel szoros baráti és üzleti kapcsolatban álló külföldi és hazai vállalkozások munkaerő szükségletét” – mondta Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője.
A Párbeszéd képviselője az ügyben készült közvéleménykutatást idézte. „Kósa úr! Hogy van az, hogy maga szerint ez a törvény nem is arról szól, amiről az ellenzék beszél, amiről a szakszervezetek, az emberek beszélnek, hanem ez valami hatalmas jótétemény a néppel. Méret van akkor az, hogy 100 emberből 83 elutasítja ezt a törvényt” – tette fel a kérdést Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.
Kósa Lajos a vitában elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: a törvény nem kötelezettséget, hanem lehetőséget fog adni a munkavállalóknak. Az ellenzék által megfogalmazott állítások „95 százaléka hazugság" a kormánypárti politikus szerint.
„Csak akkor lehet ezzel élni, ha a kollektív szerződés, vagy az üzemi tanács megegyezik a munkaadóval az elszámolási időkeretről. Tehát a szakszervezetek kezébe is adunk valamit, szemben azzal, amit ön mond, és a munkavállalók kezébe is. Mi egyszerűen csak lehetőséget szeretnénk teremteni arra, hogy a teljes munka világát tekintve 500 ezer embert érint az, hogy ők alkupozícióban mondhassák azt, hogy jó” – hangsúlyozta a Fidesz országgyűlési képviselője.
Az levezető elnök többször is megszakította a vitát a személyeskedő hangvétel és bekiabálások miatt.
