A kormányszóvivő a kabinet átalakítását indokolva elmondta, olyan két év után vagyunk, mely bizonyos területeken nyugvópontot hozott, így most lehetővé válik a beüzemelés. A Varga–Fellegi csere kapcsán arról beszélt, hogy más típusú szakembert követelt meg az IMF-tárgyalások előkészítése és a megállapodás.
A költségvetés keretszámainak nyári elfogadását külső kényszer, a túlzottdeficit-eljárás és a kohéziós támogatások zárolása indokolja – mondta el. Ezek miatt ugyanis fel kell mutatni a pénzügyminisztereknek a jövő évi költségvetés fenntarthatóságát. Mint a kormányszóvivő megjegyezte, az Európai Bizottság a maastrichtinál és más országokénál szigorúbb feltételeket szab hazánknak, ezért van szükség az évközi adókra is. Azt ugyanakkor hozzáfűzte, ha az európai gazdaságban változások lesznek, ősszel lehet változtatni a sarokszámokon, hiszen a magyar gazdaságot alapvetően az európai folyamatok határozzák meg.
A kormányszóvivő kiemelte az IMF-nél érzékelhető trendfordulót, melynek következtében csökkenni látszik a hiánnyal kapcsolatos szigor és előtérbe kerülhet a növekedés ösztönzése. Romániában például most tettek komoly engedményeket.
Kivitték a pénzt a bankok
Magyarország fogyasztással és zöldmezős beruházásokkal tud növekedést produkálni, amihez hitel kellene – húzta alá a szóvivő. Az elmúlt időszakról elmondta: a fogyasztást korlátozta a lakosság hatalmas devizahitel-állománya, a bankszektor pedig csökkentette hitelezését, így a kkv-k forrás nélkül maradtak – mondta el.
Giró-Szász András elismerte, hogy az állam több szektorra is terhet rakott, hiszen szakítani akartak azzal a korábbi gyakorlattal, hogy nem arányosan járultak hozzá a teherviseléshez. Szó nincs arról, hogy ez változtatta volna meg a leánybankok tőkekihelyezését, hiszen már 2008-tól megkezdték az eurómilliárdok hazautalását. Ráadásul így is nyereséget mutattak ki – emelte ki a kormányszóvivő.
Nincs bér- és nyugdíjcsökkentés
Utalt arra, hogy szinte egész Európában recesszió van, óriási elbocsátásokkal, bércsökkentésekkel, nyugdíjcsökkentésekkel. Ezzel szemben Magyarországon megőrizték a nyugdíjak reálértékét, nőttek a bérek. „Ha a foglalkoztatást nézzük, akkor pedig 50 ezerrel dolgoznak többen idén májusban, mint tavaly.”
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a rövid távú haszonszerzést félretéve olyan alrendszerekhez nyúltak hozzá, ahol komoly érdeksérelmeket is okoztak. Ezek az intézkedések azonban közép- és hosszú távon sikert hoznak. Ez komoly eredménye a kormánynak – tette hozzá. Szerinte az időközi választások eredményein is az látszik, hogy a kormány nagyon komoly eredményeket ért el a körülményekhez képest. Ilyen még nem volt, hogy a ciklus közepén az ellenzéknek ne lett volna több támogatója. Pedig ilyen érdemi, ennyi területet érintő változtatást egyetlen korábbi kabinet sem végzett.
Giró-Szász András kiemelte, hogy a kabinet továbbra is megtesz mindent, hogy a negatív hatásokat mérsékelje. Így – szemben sok országgal – továbbra is megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Emlékeztetett arra, hogy a szocialisták és a liberálisok 1997-ben olyan törvényt fogadtak el – a magán-nyugdíjpénztári rendszer létrehozásával együtt –, melynek értelmében 2013. január elsejétől a nyugdíjakat bruttóval kellene számolni, azaz adóval. A kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: hiába fenyegetőznek most a szocialisták az épp általuk elfogadott törvénnyel, a kormány nem enged semmilyen nyugdíjcsökkenést. Ennek érdekében hamarosan a parlament elé kerül a módosítás.
Nem háríthatják át
Az új adókról szólva elmondta: az alrendszerek fenntarthatóvá tételét és a közteherviselést szolgálják. A kormány alapvetően alakítja át az államháztartás szerkezetét, mert tarthatatlannak véli, hogy az egyéneken és az államon nyugodjon minden teher – fogalmazott.
Az adó esetleges áthárítása kapcsán leszögezte: világos a törvény, az adó alanya a cég. A verseny ráadásul egészségesen letornázza a díjakat. Giró-Szász András kiemelte, hogy a bankszektort sújtó a tranzakciós illeték 130 milliárdot tesz ki évente, ugyanebből eddig 260 milliárdot szedett be a bankszektor magának minden évben.
Az elszámoltatási kormánybiztos számtalan ügyet végigvitt, melyet átadhatott az ügyészségnek, 90 százalékukat be is fogadta a szerv. A kormány ennél többet nem tehet – emelte ki a kormányszóvivő. Mint hozzátette, semmilyen nyomásgyakorlás nem történik a kabinet részéről, az ügyek a független igazságszolgáltatás kezében vannak.
Az egykulcsos adót ért bírálatok kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy 2010-ben 2,5 millióan fizettek csak be valamekkora összeget Magyarországon, míg a hozzánk hasonló nagyságú Csehországban ez a szám 5,1 millió volt. Mostanra a piaci szektor 1,8 millió dolgozójának 75 százalék megkapta a bérfejlesztést – tette hozzá.
