2024. 11. 22. Péntek Cecília napja
Jelenleg a TV-ben:

Napindító

Következik:

Napindító 09:30

Kívülről is szították a feszültséget Őcsényben?

2017. október 10., kedd 11:50, frissítve: kedd 12:34

Kívülről gerjesztették a feszültséget Őcsényben – véli több helyi lakos. A Jobbik szóvivője szerint a fideszes gyűlöletpolitika eredménye a faluban kirobbanó indulat, ugyanakkor az egyik hangadó a Jobbik egyik szekszárdi képviselője. A menekültellenes hisztéria ürügy lehetett a független polgármester megbuktatására.

„A negyven százalékát nem ismertem azoknak, akik felszólaltak, és őcsényinek mondták magukat” – állította egy őcsényi nő a 168 Óra riporterének, amikor az elhíresült falugyűlésről kérdezték. A Tolna megyei település az előző hetekben szerzett országos szintű, kétes hírnevet. Amikor a Migration Aid egy ottani vállalkozó felajánlására szeretett volna a magyar állam által elismert menekülteket nyaraltatni Őcsényben, a falu csaknem fellázadt: a helyiek a vállalkozó tulajdonát megrongálták, a menekültek üdülését szervezőket pedig megfenyegették.

Az ellenségeskedés egyik csúcsa a szeptember végi falugyűlés volt, amelyen részt vett Siewert András is. A Migration Aid képviseletében megpróbálta elmagyarázni, hogy a helyieknek nincs okuk tartani a néhány napra érkező menekültcsaládoktól, de a beszámolók és a felvételek tanúsága szerint az ülés hangadói beléfojtották a szót. Az ülés után a polgármester, Fülöp János bejelentette lemondását. Részben azzal indokolta, hogy az addig békés faluban gyűlölethullám indult el, amelyhez nem akar asszisztálni, hozzátette viszont azt is, hogy már korábban is voltak feszültségek a képviselő-testület egyes tagjaival, akiknek a mostani botrányban is szerepük volt.

Szekszárdi képviselő a falugyűlésen

Az mostanra biztosnak látszik, hogy nem pusztán az őcsényiek indulatai robbantak ki spontán módon. Általánosságban hibáztatható a kormánypárti médiumokból folyamatosan ömlő félelemkeltés – a falugyűlésen többen is hivatkoztak arra, mit láttak például a tévében a „migránsokról”. Azonban valószínűleg a mostani botrányt tudatosan keltették, a falun kívülről is.

Őcsény főtere

Siewert András elmondása szerint a falugyűlésen egy „nyolc-tíz fős hangoskodó csapat” volt a hangadó – közülük, ahogy azt többen is megerősítették, sokan nem is voltak őcsényiek. Egyikük, aki a gyűlésről készült felvételeken többször is látható, az Őcsénytől 7,6 kilométerre levő Szekszárd jobbikos közgyűlési képviselője, Szabó Balázs. Ha az őcsényi botrányhoz vezető eseményeket időrendi sorrendben nézzük, úgy látszik, hogy a Jobbik fellépése volt az egyik kiindulópont.

Jobbikos sajtótájékoztató

Mivel korábban a Migration Aidet azért támadták, mert úgymond titokban szervezte a menekültek üdültetését, ezért amikor az őcsényi panziós felajánlott néhány szobát, úgy döntött, ezúttal a médiában közli a nyaralás tervét. Szeptember 18-án a Heti napló Sváby Andrással című műsorban adtak le egy riportot, ahol megszólalt a polgármester és a panzió tulajdonosa, valamint helyi lakosok is – az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utóbbiak már ekkor is elutasították, hogy menekültek érkezzenek nyaralni a faluba.

Ugyanakkor valószínűleg a feszültséghez hozzájárult a Jobbik szekszárdi szervezetének beavatkozása. Szeptember 21-én Szabó Balázs saját és a párt szekszárdi Facebook-profilján kiposztolt egy 2015-ös demonstrációra felhívó plakátot: „Magyarország a magyaroké! Tüntetés a bevándorlók letelepítése ellen”, ezzel a szöveggel: „2015. szeptember 1. Mi már ekkor mondtuk, hol volt a Fidesz?”

Másnap Szabó Volner János Jobbik-alelnökkel együtt tartott sajtótájékoztatót Szekszárdon, aki szintén az üdültetés ellen tiltakozott, kijelentve, mindenféleképpen fel akarnak lépni ellene, sőt meg akarják akadályozni a látogatást, amelyen a Jobbik országos vezetése is támogatná. A sajtótájékoztatóról a helyi média alaposan beszámolt. Szabó Balázs emellett személyesen is felhívta a polgármestert, akinek azt mondta, „ha a panziós valóban üdültetné a migránsokat a faluban, az hazaárulással érne fel”.

Betelepítésről írt egy MSZP-s lap

Ezután jött létre a Mi kis falunk! Őcsény elnevezésű Facebook-csoport – hogy ott mi zajlott, arról már nem lehet tudni, mivel mostanra zárt csoporttá alakult át. Fülöp János polgármester szerint a csoportot a közgyűlés két tagja hozta létre, és a benne levők durván támadták őt. Az Átlátszó szerint a tagok jó része nem is őcsényi, hanem szekszárdi lakos volt. Tekintve, hogy a falugyűlést a csoportban is hirdették (egyesek azt is tervezték, hogy megdobálják a felszólaló panzióst és a Migration Aid delegáltját, ami végül a média jelenléte miatt nem történt meg), valószínű, hogy a gyűlésre több szekszárdi is ellátogatott.

A falugyűlésen készült felvétel

A Migration Aid tervéről elsők között számolt be a Civilhetes nevű, az MSZP-hez közel álló, esztergomi illetőségű portál. A Civilhetes a Migration Aid céljait – hogy néhány család a panzióban kapott volna szobát pár napra – erősen felnagyította. „Lapunk úgy értesült, hogy legújabb lépésként a Tolna megyében található Őcsénybe rotációban érkeztetnek migránsokat, akik nyolc-tíz napig a faluban maradnak, majd jön a következő turnus. Informátorunk azt is mondta, hogy azért esett egy olyan falura a választás, amely semmilyen migrációs útvonalat nem érint, mert a település polgármestere megegyezett a kormánnyal” – írták.

A cikk azt állította, hogy az utaztatásokat valójában a kormány szervezi azért, hogy így hergelhessen a menekültek ellen. Szeptember 22-én „a Fidesz Soros-tervét” emlegették, egy nappal később már egyenesen betelepítési tervről írtak.

Trafikmutyiban érintett politikus lehet az utód

Helyiek beszámolói alapján Siewert András az Átlátszónak úgy nyilatkozott: a tizenegy éve posztján lévő polgármestert már régebb óta szerette volna elmozdítani az alpolgármester (aki ideiglenesen át is vette a falu irányítását) és köre, amire jó alkalmat adott a Migration Aid akciójával kapcsolatos ügy.

Szekszárdon él az a képviselő is, akit a lemondó polgármester lehetséges utódjaként emlegetnek (bár a médiának nyilatkozók közül a legtöbben Fülöp Jánost látnák újra szívesen). Fajszi Lajos korábban Szekszárdon volt fideszes képviselő, 2014-ben is a kormánypárt színeiben indult a polgármesterségért, de az ötből csak a harmadik lett 11,5 százalékos eredménnyel. Ő egyébként a régió politikájának az egyik legbefolyásosabb szereplője, egy 2013-ban nyilvánosságra kerülő hangfelvétel alapján ő is érintett volt a trafikmutyiban, 2015-ben pedig az derült ki róla, hogy a hozzá köthető takarítócég sorra nyeri az állami és az önkormányzati megbízásokat.

Először kerültek a célpontba legális menekültek

Bár a Jobbik eddig nem fogalmazott meg álláspontot a történtekkel kapcsolatban, a párthoz közeli média elítélte az Őcsényben kitörő gyűlölködést. A Zsúrpubi.hu például az alábbi címekkel számolt be az esetről: Őcsényi események: a magyar katolikus egyház is asszisztál a Fidesz gyűlöletpolitikájához?, illetve Őcsény, a Fidesz agymosásának purgatóriuma.

A Hír TV Online megkereste a Jobbik szóvivőjét, Jakab Pétert is, aki szintén azt mondta, elítéli a garázda cselekményeket, és nem tartja felelősnek a Jobbikot a helyzetért. „Az őcsényi eset ékes bizonyítéka annak, hogy hova vezet a gyűlöletpolitika. A Fidesz nem megoldásokat ad az embereknek, csak hisztériát kelt. Tényleg történelmi helyzet alakult ki, egy új népvándorlással állunk szemben, de nem indulatokra, hanem szakmaiságra van szükség” – mondta.

Jakab Péter (Jobbik)

Kérdésünkre, hogy a Jobbik álláspontját tükrözi-e, amit Szabó Balázs szekszárdi jobbikos önkormányzati képviselő mondott, miszerint a menekültek üdültetése hazaárulás, azt mondta, „ő nem fogalmazna ilyen sarkosan, de érthető, hogy egy helyi politikus felfokozott érzelmi állapotban erősebben fogalmaz”. Azonban szerinte ez nem összevethető azzal a hisztériakeltéssel, amelyet „a Habony-művekben dolgoznak ki, mi nem Soros-tervvel és migránsok hadával riogatunk, hanem higgadtan akarunk beszélni a kérdésről”.

Idegenellenességben előzne a Jobbik?

Az őcsényi eset azért is kirívó, mert az indulat célpontjaivá legálisan itt tartózkodó, az államtól az oltalmat már megkapó emberek váltak. A kormány propagandája – bár rendre összemossa a legális és az illegális migrációt – eddig időnként különbséget tett az „illegális migránsok” és a „valódi menekültek” között, akiket úgymond szívesen lát a kormány is.  Az idén például 300 ember, a menedékkérők töredéke kapott menekült vagy oltalmazott státust. Balog Zoltán például többször nevezte „valódi menekülteknek” a közel-keleti keresztényeket, szeptember 29-én azt mondta, Magyarország az üldözött keresztények menedéke szeretne lenni.

Jelen esetben a szekszárdi jobbikos képviselő az idegenellenességben mintha a Fideszre is rá próbált volna licitálni azzal, hogy nemcsak az illegális migránsokat, hanem a legális menekülteket is fenyegetésként jelölte meg. A Jobbik a letelepedési kötvények terén hasonlóval próbálkozik, ezt a legjobban a „sem gazdag, sem szegény migráns” jelszava mutatja be (ezt az interjúnk során Jakab Péter is többször elmondta).

A Jobbik szóvivője kérdésünkre nem árulta el, hogy a párt szerint hány és milyen menekült befogadása lenne indokolt, vagy hogy hogyan kellene átalakítani a menekültkérelmek elbírálási rendszerét, mint mondta, csak akkor tud válaszolni, ha elkészül a Jobbik kormányprogramja. Csupán azt az elvet fogalmazta meg, hogy a magyar állampolgárok biztonsága kell hogy legyen az elsődleges szempont. Fontosnak nevezte emellett az önálló határőrség felújítását és a letelepedési kötvények vagy hasonló kedvezmények alkotmányos tilalmát. Később hozzátette, hogy a mostani nemzetközi vállalásainkhoz igazodva kezelnék a kérdést.

Ki számít migránsnak?

Arra, hogy a Jobbik vitatja-e a most Magyarországon tartózkodó néhány száz oltalmazott menedékjogát, Jakab Péter úgy válaszolt, jelenleg szerinte a magyar hatóságok nincsenek felkészülve arra, hogy kiszűrjék mindenkinek az előéletét, és lehet, hogy olyan emberek is kaptak menedékjogot, akik valójában nem az életüket féltik, hanem gazdasági bevándorlók, vagy valamilyen illegális célból jöttek Magyarországra. Hozzátette, szerinte az, aki nem az első biztonságos országban kért menedéket, valószínűleg nem az erőszak elől menekül, hanem a jobb élet reményében. Az üdültetéssel kapcsolatban elismételte, amit Volner János is mondott, miszerint a magyar rászorulók segítése kellene hogy az elsődleges legyen.

A Jobbik képviselői tiltakoznak a letelepedési-kötvény ellen a hatodik alaptörvény-módosításról szóló szavazáson.
A Jobbik képviselői tiltakoznak a letelepedési kötvény elleni alaptörvény-módosításról szóló szavazáson
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Rákérdeztünk arra is, hogy mit értenek „gazdag és szegény migránsokon” – hiszen a migráns szó jelentése nagyon tág, a menedékkérőkön túl jelenthet bármilyen embert, aki valamilyen okból elhagyja a hazáját: vállalkozókat, EU-s vagy EU-n kívüli munkavállalókat, diákokat, de volt példa arra is, hogy Angliából hazatelepülő magyarokat migránsoztak le.

„Migráns alatt nem azokat értjük, akik tanulni, esetleg munkahelyteremtő beruházásokat megvalósítani érkeznek Magyarországra, hanem azokat, akik a népvándorlási hullám részeként jönnek Európába, többségük gazdasági bevándorlóként a jobb élet reményében – mondta Jakab Péter. – Az ő fogadásukat sem a biztonsági kockázatok, sem a magyar adófizetők teherbíró képessége nem teszi lehetővé egy olyan országban, ahol négymillióan élnek a létminimumon vagy az alatt. Minden jogi intézkedésnek a fennálló nemzetközi vállalásainkhoz igazodva – nem elvetve a korrekció lehetőségét – ezt kell alátámasztania. Természetesen az EU-s állampolgárok munkavállalását nem lehet korlátozni, nem is kívánjuk, az EU-n kívüli, jellemzően olcsó munkaerő beáramlását viszont nem támogatjuk, az ő jelenlétük ugyanis kedvezőtlenül befolyásolja a magyar munkavállalók béremeléséért indított küzdelmet” – tette hozzá a Jobbik szóvivője.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!