Látványos feltámadást hozott 2024 a lakossági hitelek piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év első tizenegy hónapjában összesen 2417 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződéseket a pénzügyi szolgáltatók, ami drasztikus mértékű, hozzávetőleg 70 százalékos emelkedést tükröz a megelőző év azonos időszakához képest. A lakossági hitelpiac fokozatos élénkülését jól szemlélteti, hogy miközben 2023 januárjában még nem egészen százmilliárd forintnyi új lakáscélú és fogyasztáshitel-szerződést kötöttek a hazai pénzügyi szolgáltatók, 2024 novemberében már 230 milliárd körül járt a havi volumen – sőt, a nyár közepén és szeptemberben 260 milliárd forint környékén mozgott. A havi szerződéses összeg fokozatos emelkedése pedig szinte minden, a lakossági hitelpiacon meghatározónak tekinthető terméknél látható: ez alól csak a babaváró kölcsön egyértelmű kivétel, ahol a volumen a korábbi években megszokottnál alacsonyabb szinten stabilizálódott.
A jegybank adatai szerint az igazán látványos bővülést a lakáshiteleknél hozta 2024: az év első tizenegy hónapjában 1234,6 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek az ügyfelek és a bankok, ami majdnem a két és félszerese volt az egy évvel korábbi 531,4 milliárdnak. A bődületes mértékű emelkedéshez persze a lakossági hitelpiac 2023-as látványos megtorpanása is kellett, amelyet jelentős részben a piaci kamatok emelkedése okozott. Ám alacsony bázis ide vagy oda, a lakáshitelpiac 2024-es számai rendkívül impozánsnak mondhatók: olyannyira, hogy a november végéig tartó időszak adatai alapján már borítékolható az új éves rekord a piacon, hiszen a most érvényes – egyébként 2021-ben beállított – 1303 milliárd forint körüli rekord megdöntéséhez decemberre nem egészen 70 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kell kimutatnia február elején esedékes év végi statisztikáiban az MNB-nek.
Új lendületet adott a CSOK Plusz a lakossági hitelpiacnak
A lakáshitelpiac tavalyi meggyőző teljesítménye több okból sem meglepő: az igazán nagy lökést az új támogatott konstrukció, a CSOK Plusz 2024. januári megjelenése adta a piacnak. Ennek révén a támogatott lakáshitelek új szerződéseinek összege 318,5 milliárd forintot ért el a múlt év első tizenegy hónapjában, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbra kimutatott 113 milliárdnak. A támogatott lakáshitelek iránti kereslet megugrása nyomán ezeknek a konstrukcióknak a súlya is jelentősen emelkedett az új szerződésekben: miközben 2023 első tizenegy hónapjában valamivel 21 százalék felett járt, egy évvel később már megközelítette a 26 százalékot.
A másik fontos körülmény, amely elősegítette a lakáshitelek iránti kereslet élénkülését, az a piaci kamatok fokozatos csökkenése volt:
a 2022 végén, 2023 elején jellemző, 9-10 százalékos éves kamatokhoz képest mostanra stabilan 7 százalék alá csökkent a jellemző kamatmérték a lakáshiteleknél, ami már a kölcsön felvételét fontolgató háztartások szempontjából is komfortosnak tekinthető. Szintén fontos tényező lehetett a kereslet erősödésében a háztartások jövedelmének a jelentős mértékű emelkedése, amely jelentősen kibővítette a hitelfelvételre készülő családok mozgásterét.
Mindent vittek a személyi kölcsönök
A fogyasztási hiteleknél egyértelműen a személyi kölcsönökről szólt 2024, hiszen itt közel 755 milliárd forintnyi új szerződést sikerült kötni tizenegy hónap leforgása alatt, ami jóval meghaladja a 2019-es 558,7 milliárd forintos, eddigi éves rekordot is. A személyi hiteleknél szintén több tényező is támogatta a kereslet élénkülését. Így itt is feltétlenül használt a keresletnek a kamatok fokozatos csökkenése – a 10 százalék alatti éves kamatok mostanra egyre több banknál elérhetők –, de hozzájárult az élénküléshez a reálbérek emelkedése, az online csatornák terjedése és az ebből eredő egyszerűbb hitelfelvételi folyamat is. A fogyasztási hiteleken belül szintén meghatározó babavárónál viszont – ahogy már részben említettük – havi 20 milliárd forint környékén stabilizálódott az új szerződések összege, ám feltétlenül örvendetes fejlemény, hogy a kereslet elmúlt évekre jellemző folyamatos mérséklődése mostanra megállni látszik. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont nem egészen 84 milliárd forintnyi új szerződésre futotta tizenegy hónap alatt, ami minimális mértékben ugyan, de elmaradt az egy évvel korábbi mennyiségtől. Ennek hátterében főként az állhat, hogy a jelzáloghitelek árazása most már alig kedvezőbb a személyi kölcsönökénél, viszont az utóbbiak felvétele jóval egyszerűbb, hiszen nem szükséges ingatlanfedezet bevonása a szerződéskötéshez.
Az élénk kereslet – nem meglepő módon – új rekordokat hozott a lakossági hitelek állományánál is.
Az MNB adatai szerint a hitelportfólió mérete november végére rekordszintre emelkedett, és meghaladta a 11 ezermilliárd forintot, ami erőteljes, 8,7 százalékos bővülést tükröz 2023 tizenegyedik hónapjához képest. Ezzel a teljesítménnyel pedig a magyarországi lakossági hitelpiac az Európai Unió élmezőnyébe tartozik: mindössze öt tagállamban mértek a hazainál nagyobb ütemű lakossági hitelállomány-bővülést, ám az előttünk álló országok között is csak Bulgáriában (21 százalék) és Horvátországban (12 százalék) volt érdemben magasabb a novemberig számított éves bővülési ütem.
A magyar háztartások hitelportfóliójának termékek szerinti összetétele egyébként meglehetősen koncentrált: az 5600 milliárd forint felett, szintén új csúcson járó lakáshitel-állomány a torta több mint 50 százalékát adja, miközben a babaváró állomány szerinti részesedése 19,6, a személyi kölcsönöké 13,9, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 6,4 százalékos. Mindezek alapján a lakossági hitelportfólió bő 90 százalékát az említett négy konstrukció adja.
Idén is nagyot mehet a lakossági hitelpiac
Az idei kilátások szintén igen kedvezők a lakossági hitelpiacon, hiszen nincsen olyan körülmény, amely a kereslet érdemi visszaesését indokolná. A lakáshiteleknél az adósságfékszabályok részbeni enyhítése, a hosszú távú megtakarítások lakáscélra való felhasználásának átmeneti engedélyezése és a vidéki otthonfelújítási program elindítása egyaránt élénkíthet a keresleten. A fogyasztási hiteleknél pedig a munkáshitel megjelenése hozhat új – több száz milliárdos nagyságrendű kihelyezést jelentő – lendületet: az utóbbi szempontjából feltétlenül biztató, hogy az első visszajelzések szerint erős a kereslet a támogatott konstrukció iránt.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
