Juhász Ferenc ügyvédje társaságában érkezett pár perccel délután egy óra előtt a Központi Nyomozó Főügyészség épületébe, és azt mondta, igaza biztos tudatában érkezik, és arra számít, hogy meg tudja majd védeni a HM álláspontját, illetve be tudja bizonyítani saját igazát is – jelentette a Hír TV helyszíni tudósítója.

Juhász Ferenc megérkezik a főügyészségre

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Juhász mentelmi jogát egy nappal karácsony előtt függesztette fel az Országgyűlés többsége, az indítványt még maga Juhász is megszavazta azért, hogy a bíróságon majd tisztázhassa magát.

A legfőbb ügyész jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával indokolta, hogy miért kérte a volt szocialista honvédelmi miniszter meghallgatását. A gyanú szerint Juhász hagyta jóvá, hogy a tárca felső vezetői, illetve több tábornok az ár töredékéért vehessék meg a nekik kiutalt szolgálati lakásokat.

Az ügy Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos feljelentésével indult, Juhász Ferenc viszont válaszul Budait perelte be rágalmazásért.

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A megalapozott gyanú lényege szerint 2005. február 11. napján dr. F. László közigazgatási államtitkárként a lakásellátás iránti igényét nem az állami vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló kormányrendelet alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek jelentette be, hanem – hivatásos katonai szolgálati viszonyára hivatkozva – közvetlenül Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszternek, mint munkáltatójának – áll Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében.

Az igénybejelentés alapján ugyanezen a napon Juhász Ferenc – vagyonkezelőként megszegve a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló jogszabályi rendelkezéseket – olyan egyedi döntést hozott, melyben határozatlan idejűként állapította meg a lakásjuttatás tartamát. Ezen jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy a közigazgatási államtitkár mint állami vezető hivatali lakással való ellátásra való jogosultsága kizárólag az állami vezetői jogviszony időtartamára állhat fenn, részére a lakást a tisztség betöltésének megszűnéséig lehet bérbe adni.

Juhász Ferenc egyedi döntése alapján 2005. május 5. napján a Honvédelmi Minisztérium a 65 253 000 forint forgalmi értékű, a Budapest XIV. kerületében található, újonnan beszerzett, állami tulajdonú, HM rendelkezésű bérlakást juttatta dr. F. Lászlónak. 2006. május 10-én dr. F. László közigazgatási államtitkár mint a miniszteri döntésen alapuló, határozatlan idejű bérleti jogviszonyból származó vételi jog jogosultja a HM rendelkezésű lakás részére történő elidegenítését kérte Juhász Ferenctől. Juhász Ferenc a kérelemre tekintettel megszegte azt a vagyonkezelési szabályt, amely szerint a hivatali lakással való ellátás keretében bérbe adott lakás az állami vezető részére nem idegeníthető el – azzal, hogy elismerte dr. F. László vételi jogosultságát. Ezt követően 2006. június 7-én elidegenítésre jelölte ki az ingatlant, majd 2006. július 4-én a Honvédelmi Minisztérium a hivatásos katonákat megillető mérsékelt vételáron, 22 224 474 forintért értékesítette a vezetői lakást dr. F. Lászlónak – írja a közlemény.

Dr. F. László közigazgatási államtitkár igénybejelentései és Juhász Ferenc egyedi döntései azt célozták, hogy dr. F. László közigazgatási államtitkári tisztségét és jogállását az ügyintézés során szándékosan figyelmen kívül hagyva dr. F. László a vételi jog jogosultja, majd – kedvező vételi feltételekkel – tulajdonosa legyen az eredetileg állami tulajdonú ingatlannak. A vagyonkezelési szabályok megszegése következtében a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumát 43 028 526 forint vagyoni hátrány érte.

Az országgyűlés Juhász Ferenc mentelmi jogát a 95/2011. (XII. 29.) számú országgyűlési határozattal függesztette fel.

Juhász Ferenc csütörtöki kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás közlésével szemben, tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd pedig megtagadta a vallomástételt.

Dr. F. Lászlót a főügyészség 2012. február 7-én hallgatta ki gyanúsítottként egyrendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének elkövetésével mint felbujtót, aki a gyanúsítás közlésével szemben azzal jelentett be panaszt, hogy nem követett el bűncselekményt, a vallomástételt egyebekben megtagadta – zárul a sajtóközlemény.