Alábbhagyott a lendület a hazai vágóhidakon, az év első felében szinte minden állatfajból kevesebbet dolgoztak fel a magyarországi egységek. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint szarvasmarhából, sertésből és baromfiból is kevesebb került vágóhídra, mint egy évvel korábban. Szarvasmarhából összesen 54 500 darabot vágtak le az első fél évben, ami háromszázalékos visszaesést jelent a tavalyi szinthez képest.
A feldolgozott állatok 65 százaléka tehén, húsz százaléka bika volt. A tehenek és az üszők vágása ugyan néhány százalékkal nőtt, a bikák feldolgozása azonban jelentősen visszaesett. Az egy évvel korábbinál 21 százalékkal kevesebb bika került június végéig a magyar vágóhidakra.
Fotó: Éberling András
A sertéságazatban is hasonló mértékű visszaesést mutatott a statisztika, az AKI adatai alapján az első fél évben levágott 2,29 millió sertés 2,8 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől.
A sertésvágáson belül ugyanakkor nőtt az anyakocák feldolgozása, a tavalyi 44 700-ról 51 700-ra. A baromfifélék feldolgozása összességében két százalékkal esett vissza, az említett időszakban 107,1 millió darabot vágtak le a hazai üzemekben. A levágott baromfi 78 százaléka csirke volt. A 83,3 milliós darabszám egy százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől.
Kacsából 17,7 milliót, libából 2,3 millió egyed került vágóhídra. Ez utóbbi ágazatban nőtt egyedül a feldolgozás szintje. A mintegy 17 százalékos növekedés hátterében az áll, hogy tavaly ilyenkor a megszokottnál lényegesen kevesebb libát vágtak le, vagyis alacsony a bázis. A pulykaágazatban is visszaesésről tanúskodnak a számok, a 3,4 millió darabos feldolgozás 1,6 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanekkor.
Miközben a hazai feldolgozás csökkent, a kivitel szinte minden ágazatban emelkedett. Élő sertésből a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása alapján 38 százalékkal többet szállítottak a külpiacokra az év első öt hónapjában.
A kivitel főként Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult. Szarvasmarhából összesen 22 200 tonnát adtak el külföldre, ami húszszázalékos növekedésnek felel meg. A magyar marhák elsősorban három célországba: Ausztriába, Törökországba és Koszovóba kerültek.
