Kedvezőtlen a baloldal tevékenységének megítélése
A Századvég közvélemény-kutatása alapján kijelenthető, hogy a válaszadók közel háromnegyede (71 százaléka) elégedetlen az ellenzéki pártok munkájával. A megkérdezettek elégedetlenségük legfőbb okaként a szóban forgó pártok határozatlanságát, programjuk hiányát, a hiteltelenségüket, az ellenszenves kommunikációt, valamint a szervezetlenséget és a kormánnyal szembeni szüntelen ellentmondást jelölték meg. Érdemes megfigyelni külön az ellenzéki pártpreferenciával rendelkező és bizonytalan szavazók csoportját ebben a kérdésben, leginkább azért, mert ők jelenthetik összességében a potenciális szavazóbázist az ellenzék számára. Az eredmények alapján a többség (57 százalék) itt is elégedetlen, kritikus véleményt formál, 38 százalék nyilatkozik pozitívan. 2. oldal Visszatérő kérdés a magyar közéletben, hogy az ellenzéki pártok politikája, tevékenysége milyen hatással van az országra és az emberek életére. A megkérdezettek válaszai alapján elmondható: a magyarok több mint fele (55 százaléka) gondolja úgy, hogy az ellenzéki pártok tevékenysége összességében negatív hatással van Magyarországra és a magyar emberek életére, ezzel szemben 38 százalékuk gondolja úgy, hogy politikájuk pozitív hatású.
A magyarok többségének kedvezőtlen a véleménye az ellenzéki összefogásról
Annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok mostanra már teljesen egy blokkot alkotnak azt remélve, hogy így tudják növelni támogatottságukat, egyértelműen látszik, hogy a magyarok többsége kedvezőtlenül vélekedik az ellenzéki összefogásról. A Századvég kutatásának erre vonatkozó kérdésére a válaszadók több mint fele (56 százaléka) felelte azt, hogy kedvezőtlen véleménnyel van az ellenzéki összefogásról és mindössze harmaduk 3. oldal (33 százalék) vélekedik kedvezően róla, tehát a többség még mindig elutasítja az ellenzéki pártok egy tömbbe tömörülését.
Az ellenzéki szavazók és bizonytalanok csoportját elemezve megállapítható, hogy az összefogásnak van egy lemorzsoló hatása. Ebben a szegmensben 56 százalék azok aránya, akik kedvezően ítélik meg az ellenzéki összefogást, azonban közel egyharmaduk (31 százalékuk) egyértelműen negatív véleményt formál róla. Ennek ellenére a baloldali pártok továbbra is szorgalmazzák a közös listaállítás, a közös egyéni képviselő-jelöltek és a közös miniszterelnök-jelölt ötletét, úgy tűnik, kevésbé a választók véleménye, mint inkább saját politikai elképzeléseik mentén cselekednek.
Az ellenzék valódi vezéralakja Gyurcsány Ferenc
Számtalan alkalommal felmerül a közéleti és az ellenzéki pártok közötti viták során, hogy ki is valójában az ellenzék igazi vezetője, legbefolyásosabb politikusa. A Századvég 4. oldal kutatásának erre vonatkozó kérdésére a válaszadók közel fele (48 százaléka) felelte azt, hogy szerinte jelenleg is Gyurcsány Ferenc az ellenzék vezetője, legbefolyásosabb politikusa. Jóval lemaradva tőle a második legbefolyásosabb politikusnak – 15 százalékkal – Karácsony Gergelyt nevezték meg a kutatásban részt vevők, míg a dobogó harmadik fokára csupán 4 százalékkal Jakab Péter, a Jobbik elnöke került.
Nehéz helyzetben vannak tehát az ellenzéki pártok, hiszen annak ellenére, hogy 2006-ot követően évekig úgy tűnt, Gyurcsány Ferenc a magyar politikai élet egy már bukott karaktere, a volt miniszterelnököt a választók még mindig az ellenzék vezéralakjának tekintik. Ugyanakkor a DK pártelnöke azért is állítja komoly kihívás elé az ellenzéki pártokat, mert a volt szocialista miniszterelnök megítélése a válaszadók szemében rendkívül ellentmondásos. A válaszadók ötöde (20 százaléka) van kedvező véleménnyel Gyurcsány Ferencről, míg közel háromnegyedük (73 százalékuknak) egyértelműen kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg vele kapcsolatban.
Ennek alapján elmondható, hogy az ellenzéki pártok 10 – sőt 2006-tól számítva 14 – év alatt sem tudtak soraik közül felmutatni egy olyan politikust a választók számára, aki képes lett volna a legelutasítottabb magyar baloldali politikustól átvenni az ellenzék vezetését.
Gyurcsány valószínűleg tisztában van saját népszerűtlenségével, éppen ezért más, hozzá nagyon közel álló szereplőket helyez a frontvonalba, például feleségét, Dobrev Klárát vagy éppen Karácsony Gergelyt. Dobrev közvetlen családtag, míg Karácsony politikai karakterét tekintve könnyen irányítható, gyámság alá helyezhető, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a főpolgármester olyan emberekkel dolgozik és veszi magát körül, akik aktív szerepet játszottak a 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ-kormányzásban. Összességében ez ugyanaz a baloldal, ami már többször megbukott.
Az önkormányzatok mutatják az ellenzéki együttműködés sikertelenségét
Az ellenzéki pártok közös – a zavartalan és elkötelezett együttműködés látszatát keltő – nyilatkozatai ellenére az ellenzéki vezetésű településeken jól látható, hogy a gyakorlatban nem működik a Gyurcsány-koalíció.
Göd
A település hosszú hónapok óta az ellenzéki pártok helyi szervezeteinek belharcaitól hangos. A Gödi Összefogás – amely az ellenzéki pártokat hívatott egybefogni Gödön – frakciójából a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és az LMP önkormányzati képviselői is kiváltak, majd Göd Fejlődésért néven új képviselőcsoportot alakítottak a képviselőtestületben. A baloldali belharc gyújtópontja az volt Gödön, hogy a momentumos polgármester elégedetlen volt alpolgármestereivel és le akarta váltani őket, ám a személyi konfliktusok miatt szembekerült a helyi DK-s, Jobbikos és LMP-s képviselőkkel. Balogh Csaba városvezető azzal érvelt, hogy helyettesei nem végezték jól feladataikat, míg az alpolgármesterek a polgármester önkényes vezetési stílusát kritizálták. A nézeteltérésből frakciószakadás lett és az ügy odáig erősödött, hogy végül Gyurcsány Ferenc és FeketeGyőr András pártelnöki szinten kellett egyeztessenek egymással.
Eger
Heves megye székhelye tavaly ősszel az akkor még Jobbikos színekben politizáló Mirkóczki Ádámot választotta meg polgármesternek, annak reményében, hogy a város politikai életébe új lendületet és konszenzusos politizálást képes hozni a fiatal politikus. Az újonnan megválasztott polgármester azonban a várakozásokkal ellentétben nem tudott békét 6. oldal teremteni a város politikai életében. Politikai szövetségeseivel személyes konfliktusokba került, melynek következményeként végül a jelenleg momentumos, korábban LMP-s Keresztes Zoltán, valamint a jelenleg független Komlósi Csaba kiléptek az eddigi többséget alkotó frakcióból. A baloldal egri politikai viszálykodásának természetét és belső harcainak személyeskedő jellegét mi sem mutatja jobban, mint hogy Mirkóczki leváltotta másodunokatestvérét, Mirkóczki Zitát korábbi alpolgármestert, a városvezető indoklása szerint azért, mert nem a megfelelő embert bízta meg a kulturális és szociális ügyek vitelével.
Budapest IX. kerülete, Ferencváros
A IX. kerületben Baranyi Krisztina mögött egyre inkább törékeny a politikai támogatás a testületben, a polgármester Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató új ügyvezetőjére tett javaslatát a képviselő-testület nem támogatta még szeptemberben. A polgármestert váratlanul érhette saját szövetségeseinek kihátrálása, az ülésen feldúlt volt és az esetet követően sértegetni kezdte a képviselőket, amit az MSZP-s Torzsa Sándor, valamint a Momentumos Mátyás Ferenc is kikértek maguknak, melyre válaszul Baranyi megpróbálta berekeszteni az ülést. A személyeskedő ellenzéki belharc azonban ezzel nem maradt annyiban a ferencvárosi képviselőtestületben, a polgármester a Jobbikos Szilágyi Zsoltot lenácizta, aki válaszul perrel fenyegette a kerület vezetőjét. Baranyi kapcsolata azóta sem felhőtlen a képviselőtestülettel, a polgármester asszony nehéz helyzetbe hozta magát, mivel gyakorlatilag egyik ellenzéki párt teljes bizalmát sem élvezi már, így hiába tud élni a testületben polgármesterként vétójogával, ha nem lesz képes dűlőre jutni a pártokkal, nehéz négy év elé nézhet, aminek elsősorban a ferencvárosi választópolgárok lehetnek a vesztesei.
Budapest XIII. kerülete, Angyalföld
A tavalyi helyhatósági választásokon a kerületben indult és szerzett egyéni önkormányzati képviselői mandátumot a Momentum színeiben Kerpel-Fronius Gábor, aki azonban főpolgármester-helyettes lett, így le kellett mondania a kerületi képviselői mandátumáról, így új időközi választásra került sor a kerületben. Ezzel kapcsolatban a szocialisták helyi szervezete saját közösségi oldalán közleményében így fogalmazott: „…Az együttműködés a mai nappal veszélybe került. A Momentum mai lépésére az MSZP XIII. Kerületi Szervezete is döntési helyzetbe került. Olyan jelöltet szeretnénk indítani, aki hiteles, szavahihető és nem hagyja cserben 1 hónap után az angyalföldi választókat…” Az egyéni körzetet illetően a szocialisták és a Momentum végül nem tudott megegyezni egymással, mivel ismét a Momentum szeretett volna egyedüli baloldali jelöltet állítani, ám az MSZP ez ellen azzal érvelt, hogy Kerpel-Fronius tavaly indulásával öt évre vállalta a 7. oldal megbízatást, de arról lemondott. Így végül külön indultak a márciusban megtartott időközi választáson, ahol a szocialisták jelöltje nyert 42,7 százalékkal, míg a Momentumé 34,9 százalékot kapott és ezzel az MSZP kiszorította a Momentumot a kerületi képviselőtestületből. Tóth József 1994 óta folyamatosan a kerület polgármestere, népszerűsége töretlen Angyalföldön, és egyelőre a Momentum bicskája bele is tört a nézeteltérésbe, a kerületi szocialisták és a választókörzet szavazói megüzenték Fekete-Győr András pártjának: ilyen baloldali összefogásból nem kérnek.
Szombathely
Vas megye székhelyén sem felhőtlen az ellenzéki együttműködés. Dr. László Győző alpolgármester, korábbi szocialista politikus kilépett pártjából és a Momentum színeiben folytatja a politizálást. Egyelőre nem ismert az alpolgármester pártváltásának pontos oka, ahogy az sem, hogy László 2022-ben indul-e országgyűlési képviselőjelöltként. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy Tóth Bertalan MSZP-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy aki kilép a pártból, és más párt színeiben folytatja a politizálást, azt az MSZP nem fogja a későbbiekben támogatni, így könnyen elképzelhető, hogy a szombathelyi alpolgármester pártváltása a későbbi ellenzéki egyeztetések során is ütközőpont lehet majd az ellenzéki pártok között. Ugyanakkor Horváth Soma, az MSZP Vas Megyei Területi Szövetségének elnöke az elmúlt egy év munkakapcsolatát kiválónak nevezte László Győzővel és a jövőre vonatkozóan is az Éljen Szombathely! Egyesület és választási szövetség tagjaiként a szövetségi együttműködés folytatásáról beszélt, ám ez lehet, hogy a jövőben az MSZP országos vezetésével való nézetkülönbséget jelentheti majd.
Szigetszentmiklós
Ez év tavaszán belháború robbant ki Szigetszentmiklóson a baloldali városvezetés tagjai között. A balliberális koalíción belüli feszültségek akkor váltak a nyilvánosság számára is egyértelművé, amikor az általuk létrehozott Szigetszentmiklós választ Facebook-oldalon elkezdődött az üzengetés a felek között. „A választásokon még egységes frakció mára megbomlott. Sajnos van köztünk olyan, aki már nem is vesz részt ezeken a megbeszéléseken, a közös üzenőfelületeinkről egyszerűen kilépett, mintha rá nem vonatkozna a frakciófegyelem – egyszerűen fölé helyezte magát. Rendszeresen blokkol közösen meghozott döntéseket, majd ezzel ellentétes kommunikációt valósít meg a közösségi térben. Energiánk jelentős része eddig arra ment el, hogy falakon belül tartsuk ezeket a feszültségeket. Emma asszony miatt ez nem megy tovább” – írta Jószai Attila, a város egyik alpolgármestere – a bejegyzés már nem elérhető. A város másik alpolgármesterét, Jaksa-Ladányi Emmát a koalíció tagjai azzal vádolták meg, hogy szándékosan feszültséget kelt, valamint 500 millió forintos kárt okozott a városnak. Az üggyel kapcsolatban Jaksa-Ladányi úgy fogalmazott, a belső felszültségek kezelhetők voltak, ugyanakkor sajtóinformációk szerint a tavasz 8. oldal folyamán elképzelhető volt, hogy Jaksát visszahívják az alpolgármesteri pozícióból, ami végül nem történt meg, azonban az világosan kitűnik a belharcok hangneméből és jellegéből, hogy Szigetszentmiklóson az ellenzék nem tud érdemben együttműködni, személyeskedő konfliktusok terhelik a város vezetőinek viszonyát.
Szolnok
Áprilisban két képviselő, Ligeti József és Fajcsák Károly is jelezte távozási szándékát a baloldali Szolnoki többség nevű frakciószövetségből a város jegyzőjénél, a képviselők függetlenként folytatják munkájukat. A tavalyi önkormányzati választásokon az országos trendnek megfelelően Szolnokon is közös jelölteket állított az ellenzék az egyes körzetekben. Hosszas politikai vitákat követően a baloldal – a Márky-Zay Péter által támogatott – Lukácsi Katalin helyett végül Radócz Zoltánt, korábbi szocialista alpolgármestert támogatta a polgármesteri székért vívott küzdelemben, ám a választók bizalmát újra a város korábbi kormánypárti polgármestere, Szalay Ferenc nyerte el. A képviselő-testületben azonban az ellenzék fordítani tudott és a közgyűlésben 10 képviselői helyet tudtak megszerezni szemben a 8 kormánypártival. 2019 novemberében az ellenzék végül négy frakciót alakított, amelyek mind a Szolnoki Többség nevű frakciószövetség tagjai lettek. Szotyori Lázárék, akik a Szolnoki Többség mögött állnak, ez év februárjában közel 300 millió forintot szerettek volna elkülöníteni a városi televízió számára, ám ez a javaslat a két korábban baloldali, addigra már független politikus – Ligeti és Fajcsák – miatt meghiúsult. Az ellenzéki konfliktus mögött vélhetően személyi ellentétek vannak, mivel Ligeti volt az egyik legfőbb pártfogója Lukácsi Katalinnak a kampány során. Végül a frakciószövetség és a DK-frakció közös sajtótájékoztatón jelentette be áprilisban, hogy információik szerint a Többségnek már nem tagja Ligeti József képviselő. Ligeti távozását azzal indokolta, hogy szerinte: „a baloldali politikusok választási ígéreteik ellenére belső körben osztogatják a pozíciókat, nem Szolnok érdekeit tartják szem előtt”.
Az ellenzéki pártok könnyedén feladták korábbi elveiket
Ugyan az elmúlt időszakban a nagyobb ellenzéki pártok, azaz a DK, a Momentum, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik igyekeznek szövetségüket erősnek bemutatni, korábban egészen másképp álltak mind az összefogáshoz, mind pedig egymáshoz.
A Jobbik ugyan most már egy hajóban evez Gyurcsány Ferenccel, de ez nem volt mindig így – még idén sem. Ez év elején Jakab Péter, a párt elnöke még úgy nyilatkozott: „Én Gyurcsány Ferenccel nem tudok közösséget vállalni.”. Szembetűnő Jakab pálfordulása, pár hónap leforgása alatt a Jobbik pártelnöke ugyanis a Gyurcsánnyal való közösségvállalás kizárásától eljutott a közös miniszterelnök-jelölt és képviselő-jelöltek állításáig. Korábban, 9. oldal 2018-ban pedig még Mirkóczki Ádám, a Jobbik akkori alelnöke a Pesti Srácok kérdésére, miszerint: „Ki meri-e jelenteni, hogy a Jobbik 2018-ban nem köt választási szövetséget a baloldallal, és nem lép vissza posztkommunista pártok jelöltjei javára?” azt felelte: „Ki merem, nem fogunk! Nem lettünk politikai prostituáltak! (…) Mit tagadtunk mi meg abból, amik voltunk? Mert az nem pálfordulás, hogy stílust váltottunk!”. 2018 márciusában pedig azt mondta Mirkóczki: „A Jobbik biztos, hogy nem fog mondjuk egy DK-val, vagy MSZP-vel egyezkedni, arról azért tudnánk és lényegében az egy olyan identitásfeladás lenne, mi ezt rábízzuk a választópolgárokra.” Mirkóczki 2019-ben többek között Gyurcsány pártjának támogatásával indult végül a polgármesteri székért.
A Jobbik és a baloldal együttműködésének lehetőségét azonban a régi baloldal is kizárta még nem is olyan régen. Lendvai Ildikó szocialista politikus, az MSZP korábbi elnöke és frakcióvezetője 2017 novemberében még úgy fogalmazott: „Összefogni a Jobbikkal? Nem, nem soha!”. Vona Gábor nyilatkozatára (hogy ő maga sosem gondolta antiszemitának, vagy rasszistának a Jobbikot) ezt mondta Lendvai Ildikó: „Hát, akkor mi a csudának gondolta, miközben a gárdamellényben feszített, vagy amikor a kollégái parlamenti zsidólistát javasoltak? Hol kezdődik nála a rasszizmus?”. Az MSZP-s politikus 2017 decemberében a 168 órában kelt vitára Heller Ágnessel a Jobbikkal való összefogás kapcsán.
Lendvai ellentmondást nem tűrően zárkózott el bármiféle együttműködéstől a Jobbikkal, és egyebek mellett a következőket mondta a párttal kapcsolatban:
„A Jobbikot és a Fideszt viszont nem sorolom a demokraták közé.”
„A Jobbik is jogfosztó hatalmat valósítana meg.”
„Az örökletes szegénység a Jobbikot a cigányoknál nem zavarja, a Soros által támogatott civileket ő is kiátkozta.”
„Volner János, a Jobbik alelnöke azt mondja, hogy újra engedélyeznék a Magyar Gárdát. Nekem ez elfogadhatatlan, ahogy a csendőrség visszaállításának terve is.”
„Abban egyetértünk, hogy a Jobbik egy másik listán legyen, mint amilyenre én vagy a hozzám hasonlók szavaznának.”
„A Jobbikról sok rosszat gondolok, de amit a Fidesz csinál velük, az disznóság.”
„Le kell váltani azt a bezárkózó, gyűlölködő nézetrendszert is, amit a Jobbik hirdet. Ha az emlegetett hat pontot a ballib pártok állítják össze, és a Jobbik elfogadja, akkor azonnal elveszíti választóinak jó részét. Az előbbieknek pedig csak a blama marad.”
„A Jobbik viszont olyanokat mond ma is, amikkel nem lehet kiegyezni.”
„Én azt tartanám hazugságnak, ha a miniszteri székek kedvéért azt mondanánk: rendszert fogunk váltani, nem csak kormányt, de a Jobbikkal kézen fogva. A Jobbikkal 10. oldal nem lehet rendszert váltani. Ha a mi oldalunk nem ütődött és önző, lehet a Jobbik nélkül is megoldás.”
Azonban nem csak a Jobbik és a baloldali pártok viszonya volt egészen eltérő még nem is olyan régen, a balliberális pártok hasonlóképpen zárkóztak el az együttpolitizálástól a múltban. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke 2017-ben a 24.hu-nak adott interjújában egyértelműen elutasította pártja Gyurcsány Ferenccel való bármiféle együttműködését, és a volt miniszterelnökkel kapcsolatban úgy fogalmazott: „…nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből.”, majd a közös politizálásra az interjúban részletesebben is kitért: „…nem szeretnénk, hogy bármi közünk legyen hozzá. Gyurcsány Ferencnek nagy szerepe van abban, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerzett és kiépítette a NER-t.”, valamint: „Szerintem ezekkel az emberekkel szemben igenis keményen kell fellépni, fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy ők valamit nagyon elcsesztek.”. Nos, ezek voltak még három évvel ezelőtt Fekete-Győr gondolatai Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban. Nemrégiben viszont a Momentum is kijelentette, közös miniszterelnök-jelölt mögé sorakozik majd fel 2022-ben a többi ellenzéki párttal, így a Gyurcsány vezette DK-val is.
Egyértelműen látszik, az ellenzéki pártok szélsőséges utat jártak be az egymással való együttműködésükre vonatkozóan. A baloldal korábban kategorikusan elutasította a Jobbikot, annak antiszemita megszólalásait elítélte, és kizárta a közös politizálás bármiféle lehetőségét. Ezzel szemben nem is olyan régen a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókörzetében tartott időközi országgyűlési választáson már – Szanyi Tibor pártját leszámítva – az egész baloldal a Jobbikos jelöltet támogatta, és annak ellenére is kitartottak mellette, hogy kiderült, korábban egyértelműen antiszemita megnyilvánulásai voltak Bíró Lászlónak.
A Jobbik 2003-as alapítása idején Alapító Nyilatkozatában még az 1990 utáni liberalizmus negatív hatásait emelte ki, majd egyértelműen az akkori szocialista Gyurcsánykormányzattal szemben politizált, és később is kizárta bármiféle lehetőségét a baloldallal való szövetkezésnek, míg mára a párt lényegében mindenben együttműködik a Gyurcsánykoalícióval.
Századvég Alapítvány
