Harrach Péter kifejtette, a teremtésvédelem kétezer éve a keresztény kultúra szerves része, alapja a teremtéstörténet tanítása arról, hogy az ember művelje és őrizze a teremtett világot, vagyis legyen felelős gazdája, használja képességeit annak alakítására eredeti épsége megőrzése mellett.
Hangsúlyozta, a teremtésvédelem nem csupán az aktuális problémára adott válasz, hanem egy alapvető emberi magatartás, ami a teremtett világ rendjéből és benne az ember szerepéből következik, vagyis a természethez való viszonyt írja le.
"A gond nem pusztán gazdasági és technológiai, elsősorban erkölcsi és lelki" - idézte a kereszténydemokrata politikus a nyugati és keleti egyházfők közös nyilatkozatát.
A kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője szólt arról is, a teremtett világ rendje átfogó, ökológiai szemléletet feltételez, ugyanis a természet és az ember iránti érzéketlenség összefügg. Ferenc pápát idézve Harrach Péter hozzátette, a természeti örökséggel együtt létezik egy hasonlóan fenyegetett, történelmi, művészeti és kulturális örökség is, amely egy adott terület közös identitásának a része.
Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője elmondta, a klímaváltozás egy olyan tény, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell, a környezetvédelem pedig mindenki közös felelőssége és feladata.
Kiemelte, a kormány nagyon határozott klímavédelmi intézkedésekkel, programokkal rendelkezik.
Az eredményekre példaként említette, hogy Magyarország azon 21 ország közé sorolható a világban, amelyek 1990-hez képest úgy tudták csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat, hogy közben növelni tudták a gazdasági termelést.
Juhász Hajnalka fontosnak nevezte, hogy a kormánypárt nemhogy egyetért az Európai Unió 2030-ig szóló klímavédelmi céljaival, de még ambiciózusabb vállalásokat is tett, mivel addig nem csak a szén-dioxid-kibocsátást csökkenti 90 százalékkal, hanem az üvegházhatású gázokat is mérsékli 40 százalékkal, a megújuló energiaforrások arányát pedig 14 százalékról 21 százalékra növeli.
Hangsúlyozta, a magyar emberek érdekei mindennél fontosabbak, ezért a kormány négy feltétellel vállalta az Európai Bizottság klímaegyezményének aláírását. Ezek a feltételek tartalmazzák, hogy a 2050-ig szóló vállalások költségeinek legnagyobb részét a szennyező vállaltoknak és iparágaknak kell megfizetniük, a célok megvalósítása nem járhat a magyar családok energia- és élelmiszerköltségeinek emelkedésével, valamint a kohéziós támogatási összegek átcsoportosításával, továbbá az atomenergiát a klímapolitika részéve kell tenni.
Juhász Hajnalka elmondta, a kabinet a 2050-es klímasemlegességi célok érdekében kidolgozza a tiszta fejlődési stratégiát, amelynek költségei mintegy 50 000 milliárd forintot tehetnek ki. A kormány emellett február végéig kidolgoz egy környezet- és klímavédelmi akciótervet.
A KDNP képviselője kitért arra is, hogy az új nemzeti energiastratégia középpontjában a fogyasztók állnak egy okos, tiszta és megfizethető szolgáltatás révén. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a kabinet célja, hogy 2022-től csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani a városokban, emellett megszüntesse az illegális szemétlerakó helyeket és eltávolítsa a folyókban található műanyag palackokat.
Juhász Hajnalka fontosnak nevezte még, hogy a kormány munkájának is köszönhetően megduplázódtak a magyarországi erdőterületek, ami létfontosságú a környezetvédelmi célok elérése érdekében.
Harrach Péter kérdésre válaszolva elmondta, veszélyesnek tartja, ha ideológiai, pártpolitikai kérdést csinálnak egy szakmai kérdésből, így például a klímavédelemből. Szerinte ebben az ügyben nincs komoly feszültség az ellenzék és a kormánypártok között, hiszen mindenki ugyanazt akarja.
MTI / Hír TV
