Tízmillió forintos babaváró támogatást, valamint kormányzati támogatást kaphatnak új személygépkocsi- vásárlás esetén a gyermeket vállalók, illetve több gyermeket nevelő családok július 1-jétől — döntött hétfőn az Országgyűlés. A családvédelmi akcióterv új elemeit a DK nem támogatta, míg a Párbeszéd frakciója tartózkodott a szavazásnál.
Jelentős többséggel megszavazta hétfőn a parlament a családok támogatását célzó akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. Az indítványt nem támogatta a DK frakciója, Bősz Anett, a liberálisok független képviselője, valamint a szintén független Szabó Szabolcs. Tartózkodott a Párbeszéd frakciója, valamint a DK-ból nemrég kilépett Székely Sándor. A módosítás mellett nyomott gombot a kormányzópártok mellett az MSZP, az LMP, a Jobbik, valamint a Mi Hazánk négy független képviselője.
A hétfőn elfogadott módosítás érinti a babaváró támogatást, amely tízmillió forintos kamatmentes kölcsönt jelenthet minden olyan házaspár számára, ahol a feleség 18 és 40 év közötti, és a házaspár valamelyik tagja legalább három éve biztosítási jogviszonyban áll. A kölcsön törlesztését az első gyerek születésekor három évre felfüggesztik, a másodiknál további három évre felfüggesztik, a harmadik gyerek születésekor pedig teljes egészében elengedik a támogatás összegét.
Az állami kezességvállalás mértéke a babaváró támogatással nyújtott kölcsön tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100 százaléka. A családok támogatásáról szóló törvény módosítása azt is tartalmazza, hogy a babaváró támogatással nyújtott hitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosítékot nem írhat elő. A családvédelmi akcióterv másik pontja az új személygépkocsi-vásárlási támogatás. Eszerint a kormány 2,5 millió forint erejéig vagy az autó árának 50 százalékáig támogatást nyújt a legalább háromgyermekes családoknak. Ezekkel a lehetőségekkel idén július elsejétől 2022 decemberéig élhetnek az igénylők.
A szavazást megelőző vitában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára mint előterjesztő arról beszélt, hogy Európa lassan öngyilkosságot követ el, mert ha lemondunk a keresztény kultúráról és ezzel párhuzamosan lemondunk arról, hogy segítsük az európai gyermekek megszületését és az európai fiatalok családalapítását, akkor ez gyakorlatilag az önfeladáshoz, az öngyilkossághoz vezető út. Szerinte az ellenzéki pártok Brüsszelben szinte minden olyan javaslatot megszavaztak, amelyik a családok helyett a migrációt támogatná; „mi, magyarok ezt nem nézhetjük tétlenül”.
Legyen a családvédelmi akció egy nemzeti ügy!
– mondta az államtitkár, aki kiemelte: Magyarország kormányának van egy olyan üzenete is, hogy merjünk bátran kiállni a családi értékekért, ne hagyjuk ettől eltántorítani magunkat, mert ez nem valami ellen, hanem valamiért van – jelentette ki a családra utalva az államtitkár.
Az ellenzék soraiból Z. Kárpát Dániel (Jobbik) és Keresztes László Lóránt (LMP) jelezte, támogatják a javaslatot, noha az „szűkös”. Mesterházy Attila (MSZP) szerint helyes, ha a kormány foglalkozik a demográfiai kérdésekkel, és egyetértett azzal, hogy ez nemzeti sorskérdés.
A törvénymódosítást nem támogató DK soraiból Gréczy Zsolt a vita során arról beszélt, az Orbán-kormány megbukott a családpolitikában, a Fidesz pedig „egy háborús országot teremtett, ahonnan tömegével menekülnek el az emberek”.
Az általános vita végén Rétvári Bence európai szinten egyedülállónak nevezte, hogy Magyarország az össztermék 4,5 százalékát fordítja a családok támogatására. – Oktatásra 606 milliárd forinttal nyújt többet a kormány, mint az utolsó szocialista kormány, egészségügyre 647 milliárddal többet, míg a családtámogatások növekménye meghaladja az 1000 milliárd forintot – ismertette a politikus.
A hétfői ülésen a képviselők elfogadták a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot is, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően. A módosítás megerősíti többek közt, hogy a bírói karrier szempontjából döntő jelentőségű hatáskörökkel rendelkező testületben meghatározó többségben legyenek a bírák által választott tagok.
Az egyházügyi törvényekhez kapcsolódóan 27 jogszabály módosul. A tavaly decemberben kétharmados többséggel elfogadott törvénymódosítás legfontosabb változtatása, hogy az egyházakat a jövőben nem elismerik, hanem bírósági eljárás keretében nyilvántartásba veszik. Ezért a jövőben az szja-mentesség köre kiterjed a bejegyzett és a nyilvántartásba vett egyházak szolgáltatásaira is.
