2024. 04. 13. Szombat Ida napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Vezércikk 06:00

Belföld

Juhász Imre: Már 1848-ban kiderült, hogy médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű

Nem arról van szó, hogy Magyarországnak a rendszerváltozáskor valakik egyszer csak odaadták a jogállamot – Juhász Imre szerint egyebek mellett erre mutat rá, hogy az Alkotmánybíróság a korábbi századok magyar alkotmányos vívmányait is figyelembe veheti az alaptörvény értelmezésekor.

  • Juhász Imre: Már 1848-ban kiderült, hogy médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű

A Magyar Nemzet átfogó interjút készített Juhász Imre alkotmánybíróval.

– A nemzeti ünnepen elhangzó beszédek közül általában nem is egy járja körbe azt a kérdést, hogy mit üzen a ma emberének 1848. március 15. A sajtóviszonyok, az alkotmányjog szempontjából közelítve érdemes ezzel a felvetéssel foglalkozni?

– Igen, ráadásul több ok miatt is. Felvethető például, hogy bár a 12 pont megannyi államszervezeti követelést fogalmazott meg, ezeket mind megelőzte, s így a lista első helyére került a szabad sajtó kívánalma, a cenzúra eltörlése. Akkor is nyilvánvaló volt, hogy a közügyek megvitatása, az emberek információhoz jutása kulcsfontosságú. Másrészt már abban az időben kiderült, hogy médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

– Kevés volt a rendelkezésre álló idő?

– Ahogy vesszük. Sokan álmukból felkeltve el tudják mondani a Deák Ferencnek tulajdonított mondatot, ami így szólt: „Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad”. Ehhez képest több mint száz passzust számlált az akkori sajtótörvényhez kapcsolódó – ma úgy neveznénk – végrehajtási jogszabály. Emellett érdemes azt a mozzanatot is felidézni, amikor a korabeli jogalkotói szándék a sajtótörvény javaslatában igen magas kauciót szabott meg az új lapok elindításának feltételeként. Az összeg nagyobb volt az osztrákok által oktrojált, 1848 márciusának elején érvényben lévő kauciónál is. A törvénytervezetet – mondjuk úgy – a társadalmi ellenállás miatt még annak elfogadása előtt gyorsan meg is kellett változtatni.

– Az akkori történések segíthetnek napjaink alkotmányjogi felvetéseinek eldöntésekor?

– Az alaptörvény beemelte, vagy helyesebb azt mondani, visszaemelte a jogrendbe történeti alkotmányunk vívmányait, így voltaképpen az Alkotmánybíróság visszanyúlhat akár az évszázadokkal ezelőtti eseményekhez, identitásformáló alkotmány- és jogtörténeti mozzanatokhoz. S ez nem csupán játék a szavakkal, a XVIII. vagy a XIX. századi Magyar Királyság – néhány évtizednyi nyílt elnyomatás kivételével – például a kor színvonalán álló jogállam volt, eleink jogi megoldásait így a ma kérdéseinek megítélésekor is érdemes feleleveníteni. A más jogfejlődést követő, vagy nem ilyen hosszú és gazdag múltra visszatekintő országok szakemberei sokszor nehezen is értik meg ezt a helyzetet. De – úgy vélem – már pusztán a történeti alkotmányunk, illetve az alkotmányos vívmányok néha értetlenségig fokozódó, pejoratív felemlegetése is jól jelzi, messze nem arról van szó, hogy Magyarországnak a rendszerváltozással valakik egyszer csak odaadták a jogállamot, az alkotmányosságot.

teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.

Fotó: Magyar Nemzet

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Vezércikk - Újabb kínos üggyel kell szembesülnie Magyar Péternek + videó

Vezércikk - Újabb kínos üggyel kell szembesülnie Magyar Péternek + videó

Kétes üzleti ügyei mellett újabb részletekre derült fény Deák Boldizsár múltjából. A Tisza Párt alelnöke, akivel Magyar Péter összeállt politikusi karrierje érdekében, ügynök és besúgó lehetett. Az újabb fejleményekről Kacsoh Dániel, Pindroch Tamás és Lentulai Krisztián is elmondják véleményüket a Vezércikkben.
Már zajlik Irán és Izrael háborúja + videó

Már zajlik Irán és Izrael háborúja + videó

Az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet több tucat rakétát lőtt ki izraeli állásokra. Az egyre mérgesedő iráni és izraeli konfliktusról Kovács Tamás, az NKE Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és Történeti Tanszékének egyetemi docense beszélt a HírTV stúdiójában. 

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!