Áder János köztársasági elnök április 3-ára - a parlamenti választás napjára - írta ki a gyermekvédelmi népszavazást.
Az Alkotmánybíróság még múlt héten hagyta jóvá a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseit, elutasította az ezzel kapcsolatos panaszokat.
Az Országgyűlés még 2021. november 30-án rendelte el a kormány által a gyermekvédelmi törvény elfogadása után kezdeményezett népszavazást.
AZ ERRŐL SZÓLÓ HATÁROZAT SZAVAZÁSÁN A KORMÁNYPÁRTI KÉPVISELŐK MELLETT CSAK NÉHÁNY FÜGGETLEN KÉPVISELŐ VETT RÉSZT, A BALOLDALI FRAKCIÓK NEM SZAVAZTAK.
A parlament a kérdésekről egyenként szavazott. Sorrendben a következő szavazati arányok alakultak ki: az első kérdést 123 igen szavazat, egy tartózkodás, a másodikat 124 igen szavazat, egy tartózkodás, a harmadikat 125 igen szavazat, míg a negyedik kérdést 125 igen szavazat, egy tartózkodás mellett fogadták el.
Az alábbi kérdésekben lesz népszavazás:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
A korábban elfogadott határozat tartalmazza azt is, hogy ha az országos népszavazást önmagában bonyolítják le, akkor a költsége 12,6 milliárd forint - függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak -, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a népszavazás kevesebbe kerül és csak 5,5 milliárd a költsége.
A népszavazás időpontjáról a köztársasági elnök dönt.
A kormány a legfontosabb kérdésekben mindig kikéri a magyar emberek véleményét.
Ha a kormány megerősítést kap a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseiben, az dupla legitimációt ad számára - mondta korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője. A népszavazás a közvetlen demokrácia eszköze- hangsúlyozta, hozzátéve azért van rá szükség, hogy pontosan érezzék, "akár Brüsszelben is vagy a magyar baloldal részéről", hogy a legfajsúlyosabb kérdésekben a magyar kormány megkérdezi az embereket. Fontosnak nevezte, hogy a politikai jogokat is garantálni kell a gyermekeknek.EGY 1995-ÖS MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZAT IS KIMONDTA: AZ ÉRTELMI-ERKÖLCSI FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ALAPJOG, DE A SZÜLŐKNEK ELSŐDLEGES FELELŐSSÉGE, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI VANNAK.
Brüsszel megtámadta Magyarországot
Orbán Viktor miniszterelnök júliusban jelentette be, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez.Brüsszel megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt– mondta akkor a miniszterelnök.
Brüsszel sérelmezi azt, hogy nálunk nem lehet az, ami Nyugat-Európában állandósult. Az LMBTQ-aktivisták bejárnak az iskolákba, óvodákba, nálunk is ezt akarják. Brüsszel visszaél a hatalmával. A gyermekeink jövője a tét - mondta Orbán Viktor.
A teljes cikk videókkal itt olvasható és tekinthető meg.
Forrás: Origo
