A közalkalmazotti törvény csak meghatározott mértékig, kötött rendszerben teszi lehetővé a béren felül adható egyéb juttatásokat, a munka törvénykönyve viszont ennél nagyobb mozgásteret biztosít majd – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a szakképzésben oktatók státusváltása kapcsán Pölöskei Gáborné. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a részletekről elmondta: a 2020-tól a munka törvénykönyve hatálya alá kerülő oktatók továbbra is jogosultak maradnak az őket megillető jubileumi jutalomra, mégpedig úgy, hogy a korábbi közalkalmazotti jogviszonyukat is beszámítják. Mivel a jubileumi jutalom alapja a megemelt bérük lesz, így e szempontból is magasabb összegre számíthatnak. Mindenki megtarthatja a pedagógus-életpályamodellben megszerzett fokozatát, a Nemzeti Pedagógus Karban fennálló tagságát és a pedagógusigazolvány nyújtotta kedvezményeket is.
A helyettes államtitkár hozzátette: az érintettek számára a továbbiakban is megmarad a hosszabb időtartamú nyári szabadság lehetősége. – A szakképzés sajátosságaira tekintettel az oktatókat megillető pótszabadság mértéke 20 nap lesz, ezen túlmenően a szakképzési törvény nem zárja ki a munka törvénykönyve szerinti, életkor alapján járó pótszabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazását, így például egy 45 éves oktatónak 20 nap alapszabadság és 20+10 nap pótszabadság, azaz összesen 50 nap szabadság jár – fogalmazott.
Az új szabályozás a fizetésekkel kapcsolatban is a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket teremt, magasabbak lesznek a bérek, és törvényben rögzítették, hogy az új keretek között egyetlen dolgozó sem járhat rosszabbul, azaz nem kereshet kevesebbet korábbi bérénél. Pölöskei Gáborné emlékeztetett: a költségvetésből a béremelésre szánt 35 milliárd forint többletforrás a jelenlegi bérkeret átlagosan mintegy harmincszázalékos emelését jelenti. Egyénenként ugyanakkor eltérhet a növekedés mértéke.
– A béremelés nem egységes mértékű lesz, hiszen célunk, hogy a béreket az intézményi és egyéni teljesítményekhez, a vállalati tapasztalatokhoz és a piaci bérekhez igazítsuk, közelítsük. Az biztos, hogy a fizetések emelkedése mindenkit érint, aki a szakképzésben tanít: a gyakorlati oktatókat, az óraadókat, a szakmai és a közismereti tantárgyakat tanító pedagógusokat egyaránt. A költségvetés biztosítja a béremelés fedezetét úgy, hogy az egyes intézmények az általuk ellátott szakképzési feladat nagyságából (tanulólétszám, óraszám) kiinduló, de jogszabályban rögzített minősítési kritériumokkal súlyozottan megállapított bérkeretet kapnak – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A változásokat kísérő szakszervezeti tiltakozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy sajnálatosan megint a pedagógusokat akarják felhasználni, megtéveszteni és hergelni politikai okokból. – Ezt jelzi az is, hogy az ellenzéki pártok is rátelepednek a tüntetésre. A kormány számára a legfontosabb, hogy a szakképzésben dolgozók járjanak jól a béremeléssel és a korábbinál is nagyobb mértékű juttatásokkal. A megtett intézkedések lényege éppen az, hogy jobban megbecsüljék a szakképzésben oktató pedagógusokat, ezáltal erősítsék a szakképzést. Azt értjük, hogy a pedagógusok jogviszonyának változása a szakszervezeteknek nem jó, de a pedagógusoknak egyértelműen jó – mutatott rá.
Pölöskei Gáborné kiemelte: a jövő júliustól megemelkedő bérek megállapításában fontos szerepe lesz egy új, teljesítményalapú minősítési rendszernek. Rámutatott arra is, hogy a minősítési kritériumokat is az érintettek bevonásával határozzák meg. Lesznek persze a jogszabály és a miniszter által meghatározott fő szempontok, de a minőségirányítás rendszerének részletes, teljes körű kialakítása az intézmények feladata lesz, amelyek így számukra fontos saját szempontokat is behozhatnak.
Fotó: Éberling András
Hozzátette: nagy szükség van arra is, hogy vállalati szakembereket vonjanak be az oktatásba, ezért az óraadói díjak is jelentős mértékben emelkednek. – Az óraadó szaktanárok díjazása jelenleg nagyságrendekkel elmarad a piaci bérektől. Az óradíjak ezért első ütemben átlagosan 50 százalékkal fognak emelkedni, majd két-három év alatt, a szakképzési minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan elérhetik a piaci bérszínvonalat – jelezte a helyettes államtitkár, aki emlékeztetett arra is, hogy a nemrégiben elfogadott szakképzési törvény alapján komoly ösztöndíjakat kapnak a fiatalok, sőt munkaviszony keretében vehetnek részt a céges gyakorlatokon.
A képzés alapozó szakaszában intézménytípustól függően hét vagy 14 ezer forint jár a diákoknak havonta, a gyakorlati évek alatt viszont már 25-60 ezer forintra emelkedik az ösztöndíj. A technikumokban a legjobban teljesítő diákok az utolsó évben a havi százezer forintot is megkereshetik. Annak érdekében, hogy a megkezdett képzést el is végezzék a fiatalok, bevezetik az egyszeri pályakezdési juttatást is, ami a havi támogatáson túl a technikusi vizsga, illetve a mestervizsga megszerzésekor jár. Ez a vizsga eredményétől függően minimum 150 ezer, de legfeljebb 300 ezer forint lesz, amelyből a fiatalok akár egy saját vállalkozást is beindíthatnak. A pénzből többek közt eszközöket, lakhatást vagy a munkába járás költségeit is lehet finanszírozni.
