Csatáry László azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és mivel jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry László az interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában, mivel később a kanadai hatóságok nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki.
| A Külügyminisztérium csütörtökön közölte, azért nem szólalt és szólal meg a nyilvánosság előtt Csatáry László ügyében, mert büntetőügyről van szó, így az eljárás lefolytatása nem tartozik a hatáskörébe; egyúttal visszautasítja a jobbikos Gyöngyösi Márton rájuk tett megjegyzéseit. Az ellenzéki frakcióvezető-helyettes szerdán arról beszélt, hogy felháborító Magyarország külföldi segédlettel folyó lejáratása „a vélt és mesterségesen gerjesztett antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében”. A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást Csatáry ellen háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt, Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjének feljelentése alapján. – Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ vezetője veszélyeztette a Csatáry-ügyben folyó nyomozás eredményességét – jelentette be korábban Ibolya Tibor. A megbízott fővárosi főügyész ezt annak kapcsán mondta, hogy háborús bűntettel gyanúsították meg és őrizetbe vették Csatáry Lászlót. Csatáryt szerdán helyezte házi őrizetbe a Budai Központi Kerületi Bíróság. |
