A Miniszterelnökség tisztségviselője a madéfalvi veszedelem több száz áldozatára emlékeztető, magyar kormánytámogatással nemrég felújított emlékműnél mondott beszédet, amelyet az MTI telefonos megkeresésére foglalt össze. Elmondta: a 255 évvel ezelőtti tragikus Vízkeresztre emlékeztető mementó egyrészt az áldozatoknak állít emléket, ugyanakkor a kő súlyával üzeni a következő nemzedékeknek, hogy nincs általános igazság a történelemben, a magyarok és székelyek igazságát a magyaroknak és székelyeknek kell kivívniuk.
Hozzátette: a magyarok nem szeretik a diktátumokat, és hajlandók életünket is áldozni egy olyan ügyért, amelyet jónak és fontosnak gondolnak, de elvárják - ahogyan a székelyek is elvárták egykor -, hogy egyetlen birodalom se tekintse őket másodrangú állampolgároknak, holmi perifériának, hanem tartsa tiszteletben a tárgyalások mentén kialakult jogok és kötelezettségek egyensúlyát, és mindenki tartsa magát az írott szerződésekhez.
Ha pedig egy birodalom - legyen az éppen 255 évvel ezelőtt Bécs, vagy éppen most a székelyeknek Bukarest, vagy mindannyiunknak néha Brüsszel - nem tartja magát ehhez, akkor ott jogszerű az ellenállás, az ősi jogi alapelvek szerint
– szögezte le Orbán Balázs.
Rámutatott: Magyarországnak most olyan kormánya van, amelyik érti ezt a történelmi leckét, és "nem militáns hőzöngéssel", hanem józan kompromisszumkereséssel, erős érdekérvényesítési képességgel és soha nem lanyhuló kitartással mindenütt a Kárpát-medencében a magyarok érdekét képviseli.
A magyar kormány minden igyekezetével azon van, hogy növekvő ereje szerint, növekvő mértékben Székelyföldnek a gazdasági fellendítését, az elvándorlás elleni küzdelmét és a kisebbségi jogokért, illetőleg az autonómiáért folytatott törekvéseit támogassa
–hangsúlyozta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.
A madéfalvi veszedelem 255. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Csibi József, a székelyföldi település polgármestere a Székelyhon.ro hírportál helyszíni beszámolója szerint arról beszélt, hogy a székelységnek felelősséget kell vállalnia azért a földért, ahol él, és jól működő helyi gazdaság felépítésével kell megóvnia településeit az elnéptelenedéstől. Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le.
A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul, tüzérséggel támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.
