Múlt héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az egyhetes jegybanki betétre vonatkozó tenderen a korábbi 0,6 százalék helyett 0,75 százalékos szinten fogadta el az ajánlatokat, és az eheti aukción is ez a kamatszint érvényesült. A jegybanki alapkamat ugyanakkor nem változott, továbbra is 0,6 százalék.
A forint árfolyama szeptember első három hetében folyamatosan gyengült, ugyanakkor az adatok azt mutatták, hogy az infláció több hónapja magasabb, mint a jegybank által meghatározott háromszázalékos célszint. A múlt heti döntés után a forint egy százalékkal erősödött, és bár a hét elején ismét átmeneti gyengülés mutatkozott, szerdán újra nagyot javult az árfolyam, eurónként 363–364 között várta a csütörtöki egyhetes aukció eredményét.
Még az aukció eredményének ismertetése előtt megszólalt Virág Barnabás, az MNB alelnöke, és ennek hatására szokatlanul heves erősödésbe kezdett a forint, délután már 360-at sem kellett belőle adni egy euróért.
Virág Barnabás a Reutersnek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a magyar jegybank az egyhetes betéti kamattal igyekszik ellensúlyozni a volatilis nemzetközi hangulatot, a kockázatkerülést, amely feltörekvő piacok eszközeit, köztük a forintot is sújtja, és a legnagyobb kockázati tényező az inflációs kilátások szempontjából. A forint múlt havi gyengüléséről feltett kérdésre azzal válaszolt, ezt a monetáris politikájában a jegybank figyelembe vette olyan mértékben, amennyire az a hosszabb távú inflációs kilátásokra és a várakozásokra kihat. Leszögezte: megfelelően fogunk a helyzetre reagálni.
Az alelnök hozzátette, hogy a jegybank részéről az egyhetes betéti kamat múlt heti emelése volt az indokolt lépés a fokozódó kockázatkerülés ellensúlyozására. Ez az eszköz továbbra is gyors reakciót biztosít az esetleges piaci folyamatokra, miközben figyelembe veszik azt is, hogy az egyhetes kamat esetében is fontos a kiszámíthatóság. Az MNB kész megtenni a megfelelő lépéseket a megfelelő eszközökkel, ha az inflációs kilátások indokolják. Virág Barnabás szerint az infláció még 3,9 százalék körül alakulhat szeptemberre, az év végére azonban várhatóan 3,5 százalékra csökken.
A jegybank reakciója finomítást jelent az eddigi kommunikációhoz képest, miszerint a jegybanknak nincs árfolyamcélja, egyetlen horgonya az infláció. Most nyilvánvalóvá tették, hogy az inflációt növelő tényezők ellen rövid távon is fellépnek, ennek keretében nem hagyják, hogy túlzottan gyengüljön a forint árfolyama. Az üzenetnek közép távon is komoly forinterősítő hatása lehet, mivel az eddig a forint gyengülésére építő befektetők most már egyértelműen látják, hogy a trend megtörhet, ezért korábban kiépített short pozícióikat tömegesen zárhatják, ami önmagában is jelentős forinterősödést idézhet elő.
