Az uniós vezetés régóta hátráltatja a romastratégia következetes megvalósítását, már 2011-ben jeleztem, hogy az Európai Bizottság nem támogatta azt a hét pontot, amelyek garantálhatták volna, hogy a tagállamok és Brüsszel valóban teljesítse a vállalásokat – mondta el a Magyar Nemzetnek Járóka Lívia. A Fidesz európai parlamenti képviselője felidézte , az EP-képviselők 97 százaléka által megszavazott pontokat: a programok monitorozását, pénzügyi és szakmai ellenőrzését, a számonkérhető célszámok vállalását, a tagállamok nagy strukturális változtatásait, amelyek az akadályok elhárításához kellenek, a helyi roma szervezetek bevonását, hogy ne a szokásos nagy NGO-knál landoljon minden pénz, valamint az EU részéről a pénzek lehívásának megkönnyítését.
– Hiába küzdöttünk, hogy a garanciák is bekerüljenek a szövegbe, nem terjesztették be az Európai Tanácsnak. Abban az időszakban sokan megkerestek, hogy ne harcoljak ezért. Voltak, akik álszent módon azzal érveltek, hogy az ellenőrzés sértő, mert ezzel azt sugallanánk, hogy a romák lopnak, azért akarjuk ellenőrizni őket. A romák mögé bújva akadályozták, hogy az integrációs bizniszben ismert NGO-kat ellenőrizhessük, hogy a pénzek tényleg eljutnak-e a romákhoz. Voltak őszintébbek is, akik megmondták, hogy azért nem támogatják, mert szerintük hiába küzdök, ezen a problémán nem lehet segíteni. Európában mindig lesz olyan csoport, mint a szegénységben élő romák – vázolta a brüsszeli folyamatok okait a politikus.
A romastratégiával kapcsolatban fontosnak tartja, hogy ne kerüljön politikai törésvonalak közé a téma. Baloldali és liberális képviselőkkel is próbált együttműködni, de nem sok sikerrel, mert rendre leszavazták a javaslataikat. Mint elmondta, azzal indokolják az ellenvetéseiket, hogy először az előítéletességen kell változtatni, majd utána jöhetnek a felzárkóztató programok. – Vagyis soha – összegezte a balliberális álláspont lényegét a képviselő.
Arra a felvetésre is reagált, hogy a hazai roma civilek között terjed a hír, miszerint egy Soros György által támogatott szervezet járja az országot és jelölteket gyűjt, hogy az őszi választáson az Országos Roma Nemzetiségi Önkormányzatban (ORNÖ) mandátumokat szerezzen, így akadályozva a hazai romastratégia sikerét. Szerinte fontos a roma szervezetek szerepe a felzárkózásban, és nem is fognak kimaradni belőle. Ha az országos roma önkormányzatot megvásárolt emberek alkotják, akkor ezzel maximum azt érik el, hogy kiállnak mögülük azok, akiket megvezettek, a roma választóik. Kommunikációs szinten biztos sok kellemetlenséget tudnak okozni, de látva a hazai politikai akaratot, ez nem jelenthet akadályt a célok elérésében.
– Inkább azt tartanám fontosnak, hogy itthon is legyen a romastratégiának hiteles roma felelőse, aki egyaránt jártas a civil és az államigazgatási területen, elfogadható partnere minden szereplőnek, és érdemben tudja segíteni a miniszterelnöki biztos, Vecsei Miklós munkáját, amire a feladat nagyságát tekintve szüksége is lenne. Bár Magyarország teljesítette talán legjobban a feladatát a tagországok közül, de a roma fiatal szakemberek és közösségek bevonása elengedhetetlen – fejtette ki az Európai Parlament alelnöke.
Arról is beszélt, hogy a tömeges bevándorlás lehetetlenné teszi a roma felzárkózás uniós támogatását. – Láttam, ahogy pénzeket csoportosítanak át a romastratégiától a menekültek integrációjára, majd azt rosszul használják fel. Több tagországból kerestek meg migránsok, ilyen jellegű panasszal – fogalmazott.
A közvéleményben kialakuló képet csalókának tartja, miszerint Európában két tábor feszül egymásnak: a bevándorlásellenesek, akik inkább a romákat akarják felzárkóztatni, valamint a bevándorláspártiak, akik inkább a migránsokat szeretnék integrálni. Szerinte nem erről van szó, ennél rosszabb a helyzet.
– Azok, akik a tömeges bevándorlást támogatják, nemcsak a romák és szegények felzárkóztatása iránt érdektelenek, hanem a menekültek integrációját sem veszik komolyan. Óriási pénzek mennek erre a területre, de a felhasználásuk módja és sikeressége már nem érdekel senkit. Én foglalkozom menekültekkel is, érdekel, hogy mi történik velük Európában. Az integráció gyakorlati oldalát is ismerem, nem csak az elméleteket, a konferenciákon szépen hangzó előadásokat. Természetes részemről, hogy nemcsak a romák integrációja érdekel, hanem mindenkié, aki hátrányos helyzetben van – hangsúlyozta Járóka Lívia.
Elmondta, hogy megnézett rengeteg ilyen programot, személyes találkozásokon keresztül szerzett információkat az Európába érkező migránsoktól. Azt látta, hogy a nyugat- és észak-európai országokban luxus-NGO-k működnek, amelyek egy magyar civil szervezet számára elképzelhetetlen forrásokkal rendelkeznek, mégsem látszik az eredmény.
– Ezekre a forrásokra egy külön civil iparág épült ki, amelynek képviselői bent ülnek a parlamentben és az EU vezetésében. Közben az Európában tartózkodó migránsok beilleszkedése nem halad. Rengeteg ötlettel és információval próbáltam segíteni a leginkább érintett tagországoknak, hogy hatékonyabbak legyenek a programjaik, de döbbenten tapasztaltam, hogy nem igazán érdekel ez senkit – fejtette ki.
Magyar Nemzet
