A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára hozzátette: lehet, hogy az európai nagyhatalmak államkasszája eleinte jól jár a minimumadó bevezetésével, de a cégei veszítenek. Az EU-s adójogi szabályozás sajátossága folytán itt szigorú béklyót jelent a minimumadó - hangsúlyozta Izer Norbert.
Mint mondta: az OECD javaslata az utolsó pillanatokban úgy módosult, hogy az egyelőre nem fedné le az anyavállalatokat, az EU-s szabályok azonban erre nem adnak lehetőséget, így az unión belül szigorúbbak lesznek a minimumadó szabályai, mint a világ többi részén.
Emellett sokan már most abban gondolkodnak, hogy a korábbi adókedvezményeiket milyen támogatásokkal tudnák helyettesíteni; az EU-n belül azonban ezekre az állami támogatásokra is sokkal több megkötés vonatkozik. Így, míg például egy amerikai vagy kínai vállalatcsoport az anyaországban továbbra is korlátozás nélkül kaphat majd jelentős adókedvezményeket többek között a K+F tevékenységére, egy európai vállalat esetében erre nem lesz lehetőség. Hosszú távon a minimumadó jelentős versenyhátrányt, lemaradást a fejlesztésekben és végül a költségvetési bevételekben is nagy visszaesést hoz Európának - magyarázta az államtitkár.
Izer Norbert kitért arra is, hogy a nyereségadó, amire a globális minimumadó vonatkozik, a vállalkozásokra rakodó adóterheknek mindenütt csak a töredékét teszi ki. Egy cégnek ugyanis többféle adót kell fizetnie, így például forgalmi adót, a bér után különféle terheket, illetéket, helyi adót. Ebből a nagyhatalmak egyetlenegyet választottak ki, és ráadásul éppen annak az adófajtának emelnék meg a mértékét, amelyik a közmegegyezés szerint a legjobban gátolja a növekedést, az összes többire ugyanakkor nem koncentrálnak. Így válik a káros adóverseny elleni harc az adórendszerek versenyképessége elleni harccá - szögezte le az államtitkár.
Izer Norbert felidézte: július 1-jén 139 ország tárgyalt a globális minimumadóról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kibővített, úgynevezett Inclusive Framework ülésén, amelyen Magyarország az adóelkerülés elleni fellépést határozottan támogatta, de nyolc másik országgal együtt a minimumadó bevezetésére nemet mondott.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a kilenc ellenző valójában csak a jéghegy csúcsa. A 130 ország egyöntetű támogatása helyett pontosabb úgy fogalmazni, hogy ennyien vannak, akik vagy támogatták, vagy nem egyértelműen ellenezték a javaslatot. A nemzetközi közösség ugyanis rendkívüli mértékben törekszik a konszenzusra, ezért sokan éppen az utolsó pillanatokban, különböző fenntartásokkal csatlakoztak az egyezséghez annak reményében, hogy októberig, az OECD következő üléséig még lehetőség nyílik a számukra fontos szempontok érvényesítésére is - mondta.
Magyarország az OECD-javaslat első pillérét, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szól - eredetileg a digitális cégek, mostanra egy szélesebb kör esetében -, egyértelműen támogatja. A minimumadóról szóló második pillérben is partner hazánk mindaddig, amíg az csak a mesterséges adóelkerülési struktúrák visszaszorításáról szól. A valós gazdasági tevékenységből keletkezett profitok esetében azonban más a helyzet: itt az adóztatás minden ország szuverén joga, és egyetlen nemzetközi szervezet sem avatkozhat bele - összegezte Izer Norbert.
Fotó: koronavirus.gov.hu
MTI
