A botrány 2021 őszén robbant ki, amikor kiderült, hogy a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. A kiszivárogtatott felvételekből az is nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokkal összefüggésben létezik egy baloldali korrupciós gépezet, és ez a jól behatárolható kör „jutalékos” rendszert épített ki.
Mivel az elkövetői kör azonos, a rendőrök egyesítették a nyomozásokat a Városháza-gate-ként elhíresült bűnügyben – derült ki a lapunk birtokába került rendőrségi határozatból.
A dokumentum szerint a nyomozás eddig két, elkülönült szálon folyt, egyrészt a Városháza eladásának kísérletével, másrészt a fővárosi önkormányzati ingatlanok értékesítésével kapcsolatos visszaélésekkel összefüggésben. Az egyesített eljárásnak több gyanúsítottja is van, őket befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés gyanúja miatt hallgatták ki a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai, de az érintettekről még lesz szó a későbbiekben.
Előtte azonban érdemes felidézni, hogyan és mikor kezdődött a fővárosi baloldalt „karcolgató” korrupciós botrány: 2021 őszén az Indexen jelent meg egy írás, hogy a főváros el akarja adni a Városházát. Karácsony mindent tagadott, majd nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek. Ezekből kiderült, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezére háttértárgyalásokat folytatott az ügyben; ezt Karácsony ugyan hibának minősítette, de Barts Balázs csak egy írásbeli fegyelmit kapott.
Korrupciós gépezet a fővárosban
A Cseh Katalinék botrányát is kirobbantó Anonymus álarcos alak által közzétett hanganyagokból és más, nyilvánosságra hozott információkból az is egyértelműen kiderült, hogy a Városházát többmilliárdos „jutalékért” cserébe akarták értékesíteni. A rögzített beszélgetések alapján ráadásul az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban a Városháza eladási tervén túl az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszert működtetett, bizonyos személyekhez pedig kenőpénzek kerültek.
Az ügyben több feljelentés is született, például a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István, valamint Budai Gyula fideszes politikus is a hatósághoz fordult. Az elrendelt nyomozást pedig az is segítette, hogy az álarcos alak a teljes, vágatlan hangfelvételt elküldte a rendőrségnek.
Eddig három gyanúsított van
A rendőrség 2022 novemberében hallgatott ki három gyanúsítottat. Egyikük az a Berki Zsolt, aki a korrupciós botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több, Magyarországon ismert üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben.
Berki – a nyomozati iratok részét képező levelezések tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható.
Belső információkkal segíthették az elkövetőket
Információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy ez éppen akkor volt, amikor Kiss Péter titkárságát Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes vezette. A büntetőeljárás adatai szerint a Berki testvérek szorosan összehangolták a teendőiket, ráadásul több elektronikus levél arra enged következtetni, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától közvetlenül kapták a belső információkat.
A nyomozást megkönnyítette, hogy Berki Zsolt szerepel az Anonymus-hangfelvételeken, amelyeken még Barts Balázs fővagyonkezelő, valamint Bajnai Gordon és régi wallisos „harcostársa", Gansperger Gyula baloldali üzletember hangja is beazonosítható. Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni. A volt miniszterelnök többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán.
El akarták tüntetni a nyomokat
Az oroszokon kívül az eddig tudható adatok szerint izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Utóbbi befektetők képviselője az a Riccardo Salvatore volt, aki egy vallomás szerint többmilliárdos „jutalékot” emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Az olasz üzletemberről érdemes tudni, hogy számos személynek megadta a Városháza paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Fontos körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben részt vevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá, továbbá a vállalkozó a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek.
Fontos vallomás a rendőrség birtokában
A nyomok eltüntetésére vélhetően azért volt szükség, hogy ne tudják azonosítani a fővárosi korrupciós gépezetet működtető személyeket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akartak a „jutalékos” rendszer szerint. Ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2–4. címen található telek is. Utóbbi esetben a „jutalék”, vagyis a kenőpénz kétmilliárd forint lett volna. Az ügyben egy kulcsfontosságú tanút is kihallgattak a rendőrök, akin keresztül Berki Zsolt az amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát. Az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, és az egyik személyes találkozón szóba került, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a „jutalék” pedig tíz százalék.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
