A Budapesttől 25 kilométerre fekvő Pilisjászfaluban körülbelül félezer kéményt kell a háztartásokban ellenőriznie a kéményseprőknek évente legalább egyszer. „Az önkormányzat jelen pillanatban az ellátásért felelős, a Magyar Kémény Kft.-vel szervezzük meg a kéményseprő-ipari szolgáltatást. Jelen pillanatban én azt gondolom, hogy meg vagyunk elégedve, a cég munkatársai, akik kijárnak, abszolút segítőkészek, normálisan állnak a dologhoz. Részünkről egyelőre fennforgás nem volt tapasztalható” – közölte Bányai József, Pilisjászfalu fideszes polgármestere.
Egy, a héten közzétett törvénymódosító javaslat alapján azonban a kormány novembertől a lakossági kéményseprés feladatát a helyhatóságoktól elvenné, és a katasztrófavédelem hatáskörébe utalná. Ezzel együtt ingyenessé is tenné a szolgáltatást. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere támogatja a változtatást. „Egy biztonságot teremt az állam azzal, hogy a katasztrófavédelem fogja végezni a lakossági kéményseprést. Ez azzal is fog járni – a hírek szerint –, hogy ingyenes lesz a lakosságnak a kéményseprési szolgáltatás, de az is hallható, mert másként el nem tudom képzelni ezt a szolgáltatást, hogy a jelenlegi kéményseprőket állományba át fogja venni a katasztrófavédelem, hiszen a munkát függetlenül attól, hogy hol végzik, valakinek végezni kell” – nyilatkozta Szita Károly.
A szakmai szervezetek szerint azonban ha életbe lép az új szabályozás, a kéményseprőcégek tönkremennek. Számukra ugyanis ezután csak a közületek és a vállalatok épületei maradnának. A Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége azt nem kifogásolja, hogy az állam finanszírozza a lakossági kéményseprést, de szerintük a munkát továbbra is az eddigi cégeknek kellene végezni. A szövetség elnöke nem látja a biztosítékot a jogszabálytervezetben arra sem, hogy a kéményseprők a jövőben végezhetik-e közalkalmazottként a munkájukat.
„Az, hogy most ezek az alkalmazottak vagy vállalkozók munkajogi szempontból átkerülnek esetleg a katasztrófavédelemhez alkalmazásba, elvileg megoldható valamilyen szinten; bár kérdés, hogy felvállalja-e mindenki ezt az új struktúrát, és hajlandó-e munkaviszonyt létesíteni ennél az új felállásnál. Az más kérdés, hogy a jogszabály erre semmiféle utalást nem tesz. Hogy esetleg így gondolná a katasztrófavédelem megoldani... a katasztrófavédelemnek jelenleg sem szakembere, sem felszerelése nincs ehhez a tevékenységhez” – mondta a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke.
A katasztrófavédelemnek egyébként már több mint két éve hatósági felügyeleti jogköre van a kéményseprőcégek fölött. Sőt: amennyiben egy településen nem tudják biztosítani a szolgáltatást, a katasztrófavédelem jelöl ki a feladat ellátására egy másik vállalkozást.
Eddig a magánházak tulajdonosai évente összesen 6 milliárd forintot költöttek kéményseprésre. A szolgáltatást novembertől ingyenessé tévő törvénytervezethez a Belügyminisztérium január végéig várja a kiegészítő javaslatokat.
