Elsöprő többséggel fogadta el a felsőoktatási stratégiát a Felsőoktatási Kerekasztal. Az állami támogatásért az egyetemeknek versenyezniük kellene, a versenyben alulmaradó intézmények közösségi főiskolaként működhetnének tovább. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a stratégia nem igazodik kellő mértékben a munkaerő-piaci igényekhez, ezért a köztestület elutasította a tervezetet.
Elsöprő többséggel, 10:1 arányban fogadta el a kerekasztal a felsőoktatási stratégiát. Az állami támogatás összege az oktatás színvonalától és az egyetem népszerűségétől függne. Minél több a hallgató, annál több lenne a pénz. „A rendelkező összeg 70 százaléka a hallgatói létszám alapján lesz felosztva az intézmények között. Ez volt korábban a képzési alap, most is így hívjuk, de elétettük a korábban különálló fenntartási alapot, mondván: képezni csak jól fenntartott egyetemben lehet, tehát egy csomagban legyen. Ez 70 százalék, a 30 százalék pedig az úgynevezett tudományos kutatási alap, ami azt jelenti, hogy nem a konkrét tudományos kutatást finanszírozunk belőle, hanem a lehetőségét, hogy egy intézmény fennálljon, hogy pályázatokon és egyéb úton elnyert módon kutatni tudjanak” – mondta Klinghammer István.
Azok a felsőoktatási intézmények, amelyeknél kevés a hallgató, három évig kiegészítő támogatást kapnának az államtól. Ennyi időt kapnak arra, hogy diákokat csábítsanak magukhoz a képzés vonzóvá tételével. A finanszírozási elvek versenyre késztetik az egyetemeket – mondta Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke.
A versenyben alulmaradó intézmények közösségi főiskolaként működhetnének tovább, óvónőket, védőnőket, tanítókat képeznének, vagy a felsőfokú szakképzésben vennének részt. „Kétéves, bizonyítvánnyal járó oktatást indít meg, segít a felzárkóztatásban. Mentori programokat indítana, az ifjak képzésében, akiknek nincs annyi önbizalma, azokat felkészíti a felsőoktatási programokra” – mondta Klinghammer István.
Újdonság lenne a Nemzeti Tudományegyetem. Ezt a minősítést a szerteágazó képzést nyújtó egyetemek kapnák meg. Ilyen például az ELTE, ahol nyolc kar működik. 2015-től a tudományos és a gazdasági irányítás kettéválna, a rektor az oktatásért, a kancellár pedig az egyetem működtetéséért felelne.
„Mai állapotában a gazdaság ezt a stratégiát nem támogatja” – közölte Parragh László. Az új stratégiát egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara utasította el. A köztestület szerint a stratégia nem igazodik kellő mértékben a munkaerő-piaci igényekhez, és nem kap benne megfelelő súlyt a gyárak, illetve az egyetemek együttműködésével megvalósuló duális képzés.
