– Egyre többet hallani róla, a bukott miniszterelnök a fiatalok meggyőzésén munkálkodik. Mit gondol, ki is igazából Gyurcsány Ferenc?
– Tizenhat éves voltam, amikor a kettős állampolgárságról szavazott az ország, s bár igyekeztem arra ösztökélni a választópolgárokat, döntsenek amellett, hogy az elcsatolt területeken élő magyarok is megkapják a kettős állampolgárságot, a népszavazás eredménytelen lett az alacsony részvétel miatt. Nekem ez a kampány volt a legelső visszataszító tapasztalatom Gyurcsány Ferenccel, illetve a politikai szektájával kapcsolatosan. A már akkoriban gyűlöletre építő politikájukat azóta csak tovább fokozták, hiszen a legrosszabb korokat idézi, amikor egy politikus azzal fenyegetőzik, hogy hatalomra kerülése esetén a kultúrában a magyar értékeket őrzőket minden értelemben földönfutóvá teszi. Ezért is fontos, hogy megmutassuk a fiataloknak, mi történt 2010 előtt, #kiazaFeri valójában, hiszen teljesen érthető, hogy a mai tizenévesek nem emlékeznek az akkori eseményekre.
– Hogyan lehet ezt a politikai szocializációt átadni azoknak, akik ma nemcsak hogy szelfiznek a DK elnökével, de részt is vesznek az általa vezetett szabadegyetemen?
– Igyekeztünk rövid, közérthető üzenetekbe csomagolni azt a „teljesítményt”, amit Gyurcsány több éven keresztül az ország kárára nyújtott. Gondolunk itt a magyar családok ellehetetlenítésére, az adókedvezmények megszüntetésére, az ország eladósítására, a devizahitel-adósságra vagy az ’56-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójáról való megemlékezés szétverésére, amikor a békésen vonuló emberek közé lövettek – sok ember életét tönkretéve ezzel. Látjuk, hogy a fiatalok jelentős időt töltenek az online térben, de azt is tapasztaljuk, hogy ugyanitt véleménybuborékok is kialakulnak. Ezért gondoltuk úgy, hogy el kell mennünk Gyurcsány nyári táborának helyszínére, Balatonlellére, ahol egy kivetítő segítségével meg kell mutatnunk, hogy a DK elnöke kormányfőként mit művelt az országgal. Hiszen az előbb felsoroltakat nem tudja semmissé tenni azzal, hogy felvesz egy tornacipőt és egy rövidnadrágot. Bennem egyébként sokszor felmerül a kérdés, hogy akik Gyurcsánnyal szelfiznek, azt mennyire teszik saját akaratukból vagy külső ráhatásra. Emlékezzünk vissza arra, amikor fiatal lányoknak pénzt ajánlottak fel azért cserébe, hogy a bukott kormányfővel közös fotót készíthessenek.
– Mit gondol, a DK-elnök Politikai beszédírás és üzenetátvitel és Politikai kommunikáció című tréningjein mik hangozhattak el? Mit takar a gyurcsányista kommunikáció?
– Érdemes felidézni az őszödi beszédet. Akkor is igyekeztek eltompítani, elhalkítani azt, amiről úgy gondolták, nem fontos és felnagyítani azt, ami szerintük arra érdemes. Akár annak az árán is, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este, ahogy ezt Gyurcsány saját magukra mondta. A magyar emberek érdekeit akkor is zárójelbe tették, mint ahogy most is ezt teszik.
– Mondhatjuk azt, hogy a szabadegyetem kurzusain azt tanítják, hogyan tegyük zárójelbe a nemzeti érdekeket, hogyan kommunikáljunk félre?
– Ha belegondolok abba, hogy a DK nyári táborának végén a fiatalok a Balatonon, egy vízibiciklin állva, mentőmellényben tartottak sajtótájékoztatót…
– Mindezt a déli parton…
– Akkor úgy gondolom, hogy releváns a tanuszoda-fejlesztési program.
– Közben Gyurcsány visszatért a baloldal trónjára. Hogyan vélekedik az őket körülvevő játszmákról, botrányokról, erőviszonyokról?
– Az ellenzéknek nem látom sem az értékrendi alapját, sem a vízióját – sem külön-külön, sem együttvéve –, amelyre építve a magyar nemzetet kívánják szolgálni, az országot felvirágoztatni, a mindennapokban a magyar emberekért dolgozni. Egyértelmű, hogy a DK elnöke lett a baloldal vezető politikusa, hiszen a többi ellenzéki párt csak azzal van elfoglalva, hogyan feleljen meg a bukott kormányfő elvárásainak. Az ellenzéki összefogás tavaly ősszel a magyar emberektől esélyt kapott arra, hogy bizonyítson. Erre mi történik – helyesebben mondva mi nem történik – az ellenzéki vezetésű városokban? Göd irányíthatatlanná vált, és ennek az ott élők isszák meg a levét. A budapesti vezetés a koronavírus-járvány elleni védekezés kellős közepén döntött úgy: ritkítja a BKV járatait. Karácsony Gergely volt az, aki a pandémia idején valóban rendeleti úton vezette a várost – hiszen a Fővárosi Közgyűlés nem ülésezett. A magyar emberek már láthatják, mi az, amit ez az összellenzéki formáció képvisel, és mi az, amit már letettek az asztalra, vagy – a politikai kinevezettek végeláthatatlan sorával – sokkal inkább elvettek onnan.
– Úgy tűnik, a Momentum is beállt Gyurcsány mögé, hiszen antigyurcsányista politikájukat felváltotta az összefogás politikája. Mi áll a pálfordulás mögött?
– Fekete-Győr Andrásék fordulata sem bizonyít mást, mint hogy a baloldalt semmi más nem érdekli, csupán a hatalom, amiért mindenre képesek. Bár a Momentum arra még nem kapott lehetőséget, hogy az Országgyűlésben harcolhasson a magyar emberekért, azt már bizonyították, hogy korábbi állításaikkal ellenkező álláspontot is fel tudnak venni, ha a politikai haszonszerzés lila iránytűje abba az irányba mutat. Sőt, a lila ügynökpárt már Gyurcsány kegyeiért küzd, hiszen mindannyian láthattuk azon a bizonyos tihanyi videón, ki volt az édesapa, ki volt a kisfiú, és kinek hol volt a helye a családban.
– A DK elnöke hogyan tekint Fekete-Győrre: szélkakasként, esetleg mostoha gyermekként?
– Én még nem érzékeltem, hogy a Momentum valamiért kiállt volna. Láttam, hogyan lehetetlenítették el az olimpiát. Láttam, hogy ezt követően legelső útjuk egyike épp Párizsba vezetett, amely megkapta a játékok rendezési jogát. Láttam, hogy határainkon túl a magyar pártokkal szemben induló tömörüléseket támogattak. Láttam, hogyan teszik zárójelbe a kárpátaljai magyarok érdekeit. Láttam azt is, hogy a járvány elleni védekezés során azzal voltak elfoglalva, miként nehezítsék Brüsszelben a magyar kormány hatékony fellépését. Most pedig egész nyáron a Balatonon hűsöltek és a megvalósuló fejlesztésekre panaszkodtak. Mi ez, ha nem semmi mellett, minden ellen durcika politika?
– Nemcsak az ellenzéki vezetésű városházákra, de Szabó Tímea párbeszédes társelnöknek hála az Országgyűlés Irodaházára is kikerült a szivárványos lobogó. Mit gondol a zászlóháborúról?
– Fontosnak tartom leszögezni: a szexuális irányultság nem közügy, az a magánélet része, a magánélet védelme pedig mindenkit megillet. Ez az én egyértelmű álláspontom. Nem gondolom, hogy jó, ha a szivárvány szimbólumát bárki, bármilyen formáció kisajátítja, mint ahogy azt sem, ha a hálószobába és hálószobára tartozó intimitást bárki kipakolja az ablakba vagy jelen esetben egy ablak előtt lévő zászlórúdra. Mi magyarok vagyunk, nem függöny nélküli hollandok.
– Ön szerint helyén való a zászlóleszedés?
– Egy közintézménynek az állampolgárok képviseletét, a közhivatalnak feladatot adó nemzetet és a közösségi értékeket kell a zászlajára tűznie. Nem kérdéses, hogy a magyar zászló az első, de mellette ott a helye az EU vagy a helyi közösségek zászlóinak is. Látjuk, nagy a zavar főpolgármester úrnál, hogy mi a főpolgármesteri hivatal feladata: hajléktalanszálló vagy éppen szubkultúrák találkahelye. Én addig vagyok nyugodt, amíg a kormányrúd nem a látvány-kerékpározó haladóknál vagy létrára mászó hangoskodóknál van, hanem azok kezében, akik sorsdöntő kérdésekkel, jelen helyzetben a járvány elleni védekezéssel, az emberek életének védelmével és a gazdaság újraindításával, munkahelyek megtartásával és újak létrehozásával vannak elfoglalva. Persze ezért a nyugalomért és biztonságért meg is kell küzdeni. Mi, fidelitasosok ezért dolgozunk.
A teljes cikk ITT olvasható.
