Öt évvel ezelőtt ért csúcsra a migrációs válság Magyarországon. Fél évtizeddel ezelőtt több százezer illegális bevándorló vonult át Európán, mindenféle ellenőrzés nélkül.
Azokban a hónapokban elképesztő nemzetközi támadás érte Magyarországot, elsősorban Brüsszelből, azért, mert elsőként lépett fel határozottan az illegális bevándorlás ellen.
Most nézzük meg, hogy pontosan, mi is történt azokban a hetekben!
2013-tól gyorsult fel a migráció
Az Európai Unióban beadott menedékkérelmek száma 1992-ben ért el egy csúcsot 672 ezer fővel. Az akkori magas számot a délszláv háború kirobbanása okozta. Ezt követően 2001-ben volt egy újabb csúcs 424 ezer fővel, majd a menedékkérelmek száma 2006-ra fokozatosan 200 ezer alá süllyedt.
Ezt követően ismét fokozatosan emelkedni kezdett, majd az emelkedés felgyorsult: 2013-ban 431 ezer, 2014-ben pedig már 626 ezer menedékkérelmet regisztráltak.
2015 első három hónapjában 184 800 menedékkérelmet adtak be, ami 86 százalékos növekedés volt 2014 azonos időszakához képest. A legtöbben Koszovóból (48 875 fő), Szíriából (29 100 fő) és Afganisztánból érkeztek (12 910 fő).
Magyarországot a migrációs krízis a balkáni útvonal miatt érintette, mivel Görögország felől Németországba Magyarországon keresztül lehetett eljutni.
A magyar kormány 2015. június 15-én műszaki határzár építését jelentette be a déli, szerb határ mentén. A 4 méter magas és 175 kilométer hosszú kerítés őszre készült el.
Merkel nyilatkozatai fokozták a migrációt
2015 augusztusának végén Angela Merkel nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a Szíriából érkezettek esetében nem küldi vissza a menekülteket abba az EU-s országba, ahol beléptek.
Amikor Angela Merkel nyilatkozatának és a magyar határzár építésének híre eljutott a migránsokhoz, onnantól kezdve a többségük vagy megtagadta a magyarországi regisztrációt és a Magyarországgal való együttműködést, vagy regisztrált, de azok közül, akik regisztráltak és menedékkérelmet adtak be, sokan nem várták meg kérelmük elbírálását, hanem még az elbírálás előtt elhagyták az országot.
2015. szeptember 2-áig 159 968 illegális határátlépést regisztráltak Magyarországon, de csak 148 643 menedékjog iránti kérelem érkezett. 2015. augusztus végétől kezdődően Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályok miatt csak úti okmánnyal és érvényes vízummal szerette volna továbbengedni a migránsokat, ezért a Keleti pályaudvaron feltorlódó migránstömeg tüntetésbe kezdett.
2015. szeptember 3-án Orbán Viktor felhívta a figyelmet a Keleti pályaudvarnál összegyűlt tömegre, és rámutatott, hogy egyes országok nem akarják lebeszélni a migránsokat arról, hogy Európába jöjjenek. Ugyanezen a napon a rendőrség megpróbálta Bicskénél leszállítani a migránsokat, és az ottani menekülttáborba vinni, de a migránsok nem voltak hajlandók leszállni. A vonat nem mehetett tovább.
2015. szeptember 4-én migránsok ezrei indultak el a Keleti pályaudvartól gyalog Ausztria és Németország felé. A magyar rendőrség felügyelte a vándorlást, és részleges útlezárásokkal próbálta biztosítani a vándorlási útvonalon haladó tömeg biztonságát,
majd aznap éjjel a magyar kormány úgy döntött, hogy a gyalogos vándorlás és a közlekedési káosz megszüntetése érdekében buszokat küld, így az éjszaka a BKV és a Volánbusz autóbuszai érkeztek meg a Keleti pályaudvarhoz, hogy elszállítsák az illegálisan vándorlókat Hegyeshalomig, Ausztria határáig.
2015. szeptember 5-én Angela Merkel újabb nyilatkozatot tett közzé, mely szerint „a politikai menedékjogra jogosultak befogadásának nincs felső korlátja".
Ennek hatására még több migráns indult meg Magyarországon keresztül Németország felé, Băsescu volt román elnök pedig kijelentette, hogy Schengen és a Dublini Egyezmény összeomlott.
A Századvég Alapítvány szeptember 5. és 10. között készült közvélemény-kutatása szerint a magyarok 89 százaléka aggasztónak vagy nagyon aggasztónak tartotta az illegális bevándorlók problémáját. A megkérdezettek több mint 80 százaléka nem tartotta elfogadhatónak az illegális határátlépést és szigorította volna a bevándorlási szabályokat.
A röszkei csata
Szeptember 15-én Magyarországon életbe lépett az úgynevezett „jogi határzár", vagyis éjféltől szigorodtak az embercsempészés büntetései, és azóta kiutasítással jár a műszaki határzár megrongálása és átlépése.
Ugyanezen a napon a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett ki, melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.
Szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a magyar rendőrök között, melynek során több száz ember sérült meg.
Terroristák is voltak a migránsok között
Azzal, hogy elsőként a magyar-szerb, majd pedig a magyar-horvát határt is lezárták, a következő hetekben jelentősen csökkent az országba érkező illegális migránsok száma.
Ami igazán figyelemre méltó volt, hogy Magyarországot soha nem látott külföldi támadás érte azért, mert fellépett az illegális migráció ellen.
A magyar kormány elleni támadások azt követően kezdtek elhalkulni, hogy 2015. november 13-án Párizsban olyan migránsok hajtottak végre terrortámadást, akik közül az egyik szervező a balkáni migránsútvonalon érkezett Európába, és többek között a Keleti pályaudvarnál éjszakázó migránsok között próbált szervezni terroristákat.
Ezzel végképp bizonyosságot nyert, hogy a migráció jelentősen növeli a terrorveszélyt és rontja a közbiztonságot.
A mögöttünk hagyott öt évben tucatnyi terrortámadást hajtottak végre Európában olyanok, akik különböző időpontokban menedékkérőként érkeztek a kontinensre.
A migrációs válság persze azóta sem ért véget, továbbra is tízezrek érkeznek ellenőrizetlenül a kontinensre, és semmi jele nincs annak, hogy a korábban érkezettek beilleszkedtek volna az adott társadalmakba.
Magyarország továbbra is a szigorú migrációs politika híve, és ebben komoly szövetségeseink lettek a visegrádi országok. Hazánknak sikerült megakadályoznia eddig az unió által bevezetni szándékozott kötelező betelepítési kvótát. Az még a jövő kérdése, hogyan alakul a bevándorlási helyzet, de az biztos, hogy csökkenésre nem számíthatunk a következő évtizedekben sem.
A kép forrása: Anadolu Agency / Ales Beno
