A fideszes országgyűlési képviselő, aki Jakab Istvánnal és Font Sándorral közösen nyújtotta be a javaslatot, a lap szerdai számában megjelent interjúban kiemelte, hogy a nemrég elfogadott módosítás célja a helyben lakó gazdák szerepének erősítése, a versenyképesség javítása, a visszaélések visszaszorítása és a termőföld magyar kézben tartása.
Mint fogalmazott, az egyik legfontosabb rendelkezés éppen az, hogy az elmúlt évekhez képest nem lesz változás a földbizottságok rendszerében. Az eddigi bizonytalan jogi helyzet helyett az új szabályozás egyértelműen kimondja, hogy a kamara területi szerve fog eljárni földbizottságként.
Győrffy Balázs szerint szó sincs arról, hogy hatósági árat határoznánk meg az adásvételeknél, a föld rendeltetésétől azonban nem szakadhat el a vételár. A testületeknek ezért a helyi viszonyok alapján meg kell vizsgálniuk, hogy mekkora jövedelmet érhet el a termelő az érintett területen. Ez alapján értékelik a vételárat is.
Az elővásárlási jogosultságokról szólva elmondta, hogy az intézkedés a helyben lakó gazdák földvásárlását hivatott szolgálni. Emellett támogatja a magasabb hozzáadott értékű termelést. A kertészetek vagy a vetőmagot előállító gazdák kedvezményes helyet kapnak vásárlás és bérlés esetén is, így az állattartókkal kerülnek azonos szintre. Megváltozik a helyben lakó szomszéd definíciója és helyzete is, ami azért fontos, mert így azok is élni tudnak az elővásárlás és bérlet jogával, akiknek bár szomszédos a földjük, a településhatár elválasztja őket egymástól.
Győrffy Balázs felidézte, hogy néhány hónapja mutatták be többéves fejlesztési programcsomagjukat, amelyben számos konkrét javaslatot fogalmaztak meg a versenyképesség növelése, a termés- és jövedelembiztonság javítása érdekében. Terveik szerint ezek közül tavasszal kerülhet napirendre a működési formák és az adórendszer átalakítása. A működési formák sokfélesége miatt a piac átláthatatlan, ezért a jelenlegi rendszert egyszerűsíteni kell. Önálló jogi személyiséget szeretnének adni a családi gazdaságoknak úgy, hogy a jelenlegi adókedvezményüket fenntarthassák. Ezzel párhuzamosan megerősítenék az őstermelői tevékenység eredeti formáját, hogy az otthoni, háztáji gazdálkodás során megtermelt árukat minél egyszerűbben adhassák el a termelők. Az őstermelői adókedvezményt ilyen mértékben azonban csak az vehetné igénybe, akit valóban meg is illet.
„Napirendre vennénk az osztatlan közös tulajdon kérdését is, ahhoz azonban, hogy megakadályozzuk a sok esetben már a fejlődést gátló tulajdonosi háttér újratermelődését, át kell alakítani az örökléssel kapcsolatos szabályozást. Legalább ekkora jelentőséggel bír a gazdálkodók önkéntes együttműködését ösztönző szabályozási rendszer kidolgozása is. Ezen a téren is érdemi előrelépést várunk” – tette hozzá.
